A történelem folyamán még nem voltak ennyire jók a kapcsolatok Szerbia és Magyarország között, a magyar kormányküldöttség Nišben tett látogatása pedig a dél-szerbiai régió számára jelent történelmi eseményt – állapította meg nyilatkozatában a szerb és a magyar kormányfő a két kabinet együttes ülését követően Nišben.
Fotó: Ótos András
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök örömmel tudatta a nyilvánossággal, hogy a két állam között valós, őszinte egyetértés van, majd köszönetet mondott Magyarországnak, amiért gondot visel az ottani szerb közösség megmaradásáról. Az együttes kormányülésről szólva kifejtette: a gazdaság jelentette annak legfőbb témáját, Magyarország Szerbia számára a hetedik legfontosabb külkereskedelmi partnernek számít, 2015-ben 1,1 milliárd eurót tett ki a két állam közötti árucsere-forgalom. Várakozásának adott hangot, hogy Szerbia folyamatosan erősíteni tudja az árukivitelt Magyarországba, ez a mutató ugyanis jelenleg jelentős mértékben Magyarországnak kedvez.
– Az előttünk álló legfontosabb feladatnak a beruházások serkentése számít a határ mindkét oldalán. Nekünk is szükségünk van a magyar befektetésekre, de a szerb üzletembereket is arra szeretnénk biztatni, hogy nagyobb mértékben ruházzanak be Magyarországon – jelentette ki Vučić.
A két állam együtt fog működni az illegális migráció és a terrorizmus megfékezésén is, állapodott meg a két kormány elnöke. Szerbia az idegenforgalom terén sokat szeretne tanulni Magyarországtól, különösen a gyógyfürdő-turizmus fejlesztése kapcsán. Vučić kiemelte, Magyarország nyitottan és őszintén segíti hazánkat az európai úton, teszi ezt olyan bátorsággal és elhatározottsággal, hogy más baráti állam esetében sem találni hasonló szerepvállalást.
Orbán Viktor magyar kormányfő elmondta, hogy a Nišben tett látogatással a magyar kormánynak célja volt kifejezni a szerb nép iránti tiszteletét. Megállapította, hogy a gazdasági adatok mélyebb elemzésével egyértelmű következtetés vonható le: Szerbia egy jelentős fellendülés előtt áll, s általában véve, a közép-európai régió meghatározó gazdasági szereppel fog rendelkezni a következő tíz–tizenöt évben. Ehhez a régióhoz kell Szerbiának is csatlakoznia a fejlettség terén. Orbán közölte: Magyarországon egy komoly befektetői tőke halmozódott fel az elmúlt időszakban, s ennek egy részét mindenképpen Szerbiában kívánja hasznosítani.
– Az elmúlt években megteremtődtek a gazdasági együttműködés politikai feltételei. Magyarországnak vannak jó és rossz tapasztalatai is a külföldi beruházásokkal. A jó tapasztalatok azok a befektetések, amelyek az állam gazdaságfejlesztési stratégiájával összhangban jöttek létre. Magyarország ilyen jó tapasztalatokat kíván Szerbiában teremteni – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Hozzátette ugyanakkor: az a tény, hogy gazdaságilag a jelen pillanatban Magyarország van jobb helyzetben egy pillanatra sem hiteti el vele, hogy ez mindig ugyanígy marad, s hogy az anyaországnak sohasem lesz szüksége a szerbiai tőkére. Ezért maga is arra biztatta a hazai vállalkozókat, hogy keressék fel elképzeléseikkel az északi szomszédot. Erre most támogatási lehetőségek is megteremtődtek: az Eximbank egy 61 millió euró keretet különített el a szerb–magyar biznisz serkentésére.
Aláírtak két államközi szerződést is az illetékes miniszterek: Jadranka Joksimović és Szijjártó Péter a szerbiai uniós csatlakozás stratégiai támogatásáról szólót, Zorana Mihajlović és Seszták Miklós pedig a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá tételéről szólót.
A kormányok együttes ülését követően a niši Tami Hotelben a Szerbiai Gazdasági Kamara szervezésében szerb–magyar üzleti fórumot is tartottak, melyen ugyancsak felszólaltak a miniszterelnökök és az üzleti kapcsolatok elmélyítése mellett foglaltak állást. A fórumon Orbán sürgette a Belgrád–Budapest vasútvonal kivitelezési szerződéseinek aláírását 2017 tavaszán.
