A NATO-tagállamok lakosságának túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a NATO változatlanul közös biztonságunk legfőbb záloga – mondta Kövér László házelnök A NATO a varsói csúcstalálkozó után címmel megrendezett 20. nemzetközi parlamenti konferencián, amelyet az Országházban tartottak csütörtökön.
Lord Thomas Michael Jopling a 20. NATO-konferencián (Fotó: MTI)
Az Országgyűlés elnöke szerint a NATO-bővítés folytatása, a tagságra jelentkezők száma már önmagában is bizonyítja, hogy a szövetség által kínált kollektív védelem és transzatlanti szolidaritás még mindig jelentős vonzerőt jelent az euroatlanti térség országai számára.
Kövér László az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusra és a terrorizmusra utalva úgy vélte: jelenleg az euro-atlanti biztonság szempontjából az elmúlt 25 év talán legbonyolultabb korszakában élünk, az elmúlt időszakban olyan események történtek, amelyek hosszú távon és alapvetően határozzák meg jövőnket.
Szerinte az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus azt az új világrendet rengette meg, amelynek meghatározó eleme az államok között az erőszak alkalmazásának elvetése, területi integritásuk sérthetetlensége és a vitáknak a párbeszéd útján történő rendezése. Hozzátette: a másik veszélyforrás, a terrorizmus, nem volt ismeretlen Európa lakossága számára, azonban most „egy hódító, az emberi életet és méltóságot nyíltan megvető, a tömeggyilkosságtól és az öngyilkosságtól sem visszariadó, egy új totalitárius ideológia által irányított válfajával” kellett szembesülni. „Ez a fenyegetés nem ismer határokat, és végső célja az európai keresztény civilizáció megsemmisítése” – fogalmazott.
Kövér László kitért arra is: a magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatrendszerének és szerepvállalásának egyik legfőbb iránya a Nyugat-Balkán demokratikus átalakulásának, valamint teljes euro-atlanti integrációjának elősegítése. Hozzátette: Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy a térség továbbra is kiemelt helyen szerepeljen a NATO napirendjén, mivel a kétségtelen pozitívumok mellett korántsem jelenthető ki, hogy a Nyugat-Balkán integrációja befejezett ügy lenne a nemzetközi közösség, így az integrációs szervezetek számára.
Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese a NATO-nak, vállalásait most és a jövőben is teljesíti – mondta Simicskó István, honvédelmi miniszter a konferencián, amelyet az Országházban tartottak csütörtökön.
A miniszter kulcsfontosságúnak tartotta az EU–NATO együttműködést, és úgy vélte, az Európai Unió lassan, de „kezd megmozdulni”, érzékeli az állampolgárai részéről érkező elvárásokat és a terrorizmus veszélyeit.
A tárcavezető megerősítette: a magyar kormány vállalta azt a célkitűzést, hogy évről évre GDP arányosan 0,1 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, így ez 2026-ra eléri a GDP 2 százalékát. Emellett a kabinet új biztonsági stratégiát és nemzeti katonai stratégiát alkot, valamint belekezdenek egy új honvédelmi és haderőfejlesztési program létrehozásába is – tette hozzá.
Lord Thomas Michael Jopling, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke kiemelte: a szövetségnek jelenleg jóval több kihívással kell szembenéznie, és miközben feladatai megsokasodtak, régi kötelezettségeinek is eleget kell tennie, így például folytatnia kell tevékenységét a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban. A NATO e kihívások kezelése érdekében fontos döntéseket hozott a legutóbbi két csúcstalálkozón – idézte fel. Úgy vélte, az amerikai elnökválasztás fényében nagyobb a nyomás az európai szövetségeseken, hogy megfelelő hozzájárulást biztosítsanak a NATO-nak, különben erodálódhat a transzatlanti egység. A NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke szerint a Brexit nem változtat azon, hogy Nagy-Britannia elkötelezett tagja a szövetségnek.
