Fél év telt el a városi határozat óta, melynek értelmében az állami temetők területén ezentúl kizárólag a szabadkai Temetkezési Közvállalat végezheti a ceremóniát és az elhantolást, a temetkezési magánvállalatok munkaköre pedig leszűkült, ami hosszú távon akár a működésüket is veszélyeztetheti. A határozat nagy port kavart fel és a magánvállalkozók heves tiltakozását váltotta ki, akik több mint 15 ezer támogatói aláírást gyűjtöttek össze, a képviselő-testület azonban nem vette figyelembe a polgárok véleményét.
A városi határozat után egy új rendszer lépett érvénybe, s talán nem is volt mindenki tisztában azzal, hogy ezek után elhunyt szerettük temetését hogyan, kin keresztül tudják megszervezni, hiszen korábban szabadon megválaszthatták, hogy a temetést valamelyik szabadkai temetkezési magánvállalatra bízzák vagy a Temetkezési Közvállalattal intézik azt. Az új határozat szerint a magánvállalatok csupán az egyházi részen végezhetik a ceremóniát, az állami temetőkben viszont nem. Ezenfelül megmaradt a joguk, hogy temetkezési tárgyakat, például koporsókat, gyászlapokat árusítsanak, illetve végezhetik az elhunyt hűtőházi elhelyezését és szállítását a temetőbe, azonban abban a pillanatban, hogy az elhunyt megérkezik a temetőbe, a Temetkezési Közvállalat emberei végzik a többit. A polgárok tehát dönthetnek úgy, hogy például a koporsót valamelyik magánvállalatnál szerzik be és őket bízzák meg a szállítással is, de a temető kápolnájában vagy halottas házában zajló ceremóniát egészen a virágok sírra helyezéséig már a Temetkezési Közvállalat emberei végzik, a másik lehetőség pedig az, hogy a polgár a temetés minden részletével a közvállalatot bízza meg.
A magánvállalkozások tulajdonosai szerint a Temetkezési Közvállalat a városi határozat által monopolhelyzetbe került, nekik viszont veszélybe kerülhet a működésük, arról nem is beszélve, hogy megfosztják a polgárokat a jogtól, hogy eldönthessék, ki kísérje utolsó útjára szerettüket.
Mint Vesna Prćić, a Temetkezési Közvállalat igazgatónője elmondta, ők olyan közérdekű kommunális tevékenységet végeznek, ahol az államnak is külön érdeke fűződik ahhoz, hogy ezeket a tevékenységeket, mint például a vízellátás, a közlekedés, a köztisztaság, kéményseprés vagy a temetkezés zavartalanul, folyamatosan, időben és ugyanolyan módon végezzék.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– A temetkezés szempontjából természetesen monopolhelyzetben vagyunk, amit a törvény biztosít nekünk, azonban minden más piaci kategória, ahol a polgár szabadon megválaszthatja, kitől milyen szolgáltatást, terméket szeretne kapni a pénzéért. A temetés alatt a törvény az elhantolást, a földmunkákat érti, és az elmúlt huszonöt évben olyanok végezték ezt, akiknek erre nem volt felhatalmazásuk, s továbbra sem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt a munkát végzik, hiszen az egyházi temetőkben a magánvállalatok végzik továbbra is a temetést. Eddig a temetésért fizetett pénz, ami a közvállalatot illetné meg, hogy azt a temetők rendezésére és karbantartására fordítsa, magánkézbe folyt be, a városi határozat azonban most lehetővé teszi, hogy a közvállalat nagyobb bevételt valósítson meg, a temetésekből befolyó összeg legnagyobb részét pedig kerítések, járdák építésére, az épületek javítására és egyéb olyan munkákra fordítjuk, melyeket a magánvállalkozások nem tesznek, mert ez nem az ő dolguk. A polgárok tehát a temetésre befizetett összeget a temető rendezése által visszakapják – mutatott rá Vesna Prćić, aki elmondta, a többletbevételnek köszönhetően az idén a Bajai úti temetőben már megkezdték egy 210 méter hosszú járda kiépítését és folytatják az autós bejáratnál lévő út felújítását is. Emellett ebből a pénzből szeretnének a Bajai úti temető körül egy téglakerítést építeni, amire még az idén sor kerülhet. Jövőre szeretnének beszerezni még egy speciális járművet, mellyel az elhunytakat szállíthatják, a kibővített Palicsi temetőbe pedig úgyszintén szükséges beruházni és felépíteni itt egy új halottas házat, de a Bajai úti temető halottasháza is felújításra, bővítésre szorul, és a környező falvak temetőibe is befektetésekre van szükség.
A temetésen a ceremóniát és az elhantolást a Temetkezési Közvállalat emberei végzik, akik mint az igazgatónő kiemelte, képzett és tapasztalt emberek, s cáfolta, hogy a temetés körül problémák merültek volna fel, ugyanis elmondása szerint azokra folyamatosan és időben kerül sor, s nem igaz a pletyka, hogy a polgároknak napokig várniuk kellene, hogy eltemethessék elhunyt szerettüket. Hangsúlyozta, habár a városi rendelettel megnövekedett a munkájuk, hiszen az eddigi tíz helyett most már tizenkilenc temető tartozik hozzájuk, és az állami temetőben történő temetések egészét ők végzik, ez nem okozott fennakadást, mint ahogy arra sem volt szükség, hogy állandó jelleggel újabb embereket alkalmazzon a vállalat, csupán három személyt vettek fel alkalmi munkákra, meghatározott időre, amihez a városi képviselő-testület adott engedélyt.
Miskolczi József, a Funero Temetkezési Magánvállalat tulajdonosa a városi határozat megszavazása óta eltelt időszak kapcsán kijelentette, egyelőre nem sikerült tönkretenni a szabadkai temetkezési magánvállalatokat, hiszen továbbra is árusítják a felszereléseket, végzik a halottak hűtőházi elhelyezését és szállítását, emellett az egyházi temetőkben még mindig ők végzik a temetési szertartást, azonban gazdaságilag mindegyik cég megérezte, hogy csökkent a munka mennyisége, ami természetszerűen leépítéssel jár együtt.
– Továbbra is elég nagy számban keresnek fel minket az emberek ezekért a szolgáltatásokért, azonban a polgárok dühösek, hogy nem választhatnak szabadon, a temetés megszervezése is bonyolultabbá vált, de az is érezhető, hogy az emberek még mindig tájékozatlanok az üggyel kapcsolatban. Sajnos tőlem már négy ember elment, néhányan külföldön próbálnak szerencsét, továbbá az egyik cégnél biztosan tudom, hogy voltak elbocsájtások, és ha továbbra is így folytatódik, további leépítések lehetnek. A jelenlegi törvény alapján is jogtalanul vonták meg tőlünk a temetési szertartás végzésének jogát, de bízom benne, hogy ha a temetkezést szabályozó új törvény elfogadásra kerül, akkor a ceremóniát ismét végezhetnék a magánvállalatok, mert ez törvényesen megnevezett piaci tevékenység lesz. Nekem ez különösen fájdalmas, hiszen a ceremóniát én honosítottam meg Szabadkán, s ezt vették át az évek folyamán a többiek, s most ettől fosztottak meg minket. Szóval biztos vagyok benne, hogy néhány hónapon belül visszakapjuk a temetési szertartás végzését minden temetőben, hiszen az állami temető köztulajdon, és nem kellene vele úgy gazdálkodni, mintha ez a Temetkezési Közvállalat, vagy a városi képviselők tulajdona lenne. Itt az emberek érdekeit kell szem előtt tartani, s megadni nekik a lehetőséget, hogy szabadon döntsenek arról, kit bíznak meg azzal, hogy elhunyt hozzátartozójukat eltemesse. Annál is inkább, mert nem igaz, hogy most az állami cég eleget tud tenni a polgárok igényeinek, erre több példánk van – hangsúlyozta Miskolczi József.
Mint emlékeztetett, 15 100 aláírást sikerült összegyűjteniük, de az önkormányzat nem vette figyelembe a polgárok kívánságát, azonban ha hamarosan nem változik meg a törvény, akkor valószínűleg kénytelenek lesznek újra aláírásgyűjtésbe kezdeni egy referendum kiírására, s amennyiben a referendum megmozgatja Szabadkát, akkor az önkormányzat kénytelen lesz a referendumon megszavazott polgárjogokat teljesíteni. Mint elmondta, vélhetően a jövő év folyamán sor kerülhet a referendumra, de most még azon dolgoznak, hogy a referendum jogi vonatkozásai minden feltételnek megfeleljenek, s akkor újra aláírásgyűjtésbe kezdenek, ám ezúttal 26 ezer aláírást kell összegyűjtenünk, amit Miskolczi József szerint ilyen fokú elégedetlenség mellett sikerre is tudnak vinni.
