A Szerbiai Képviselőházban megkezdődött a családon belüli erőszak megakadályozására vonatkozó törvény javaslatának, a Büntetőtörvénykönyv módosítási javaslatának, az állami szerveknek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben való hatásköréről szóló törvényjavaslat, valamint a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzásáról szóló törvény módosítási javaslatának elvi vitája.
A törvényhozó és a sajtó a legnagyobb figyelmet a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvénynek szenteli, ami nem is meglepő, tekintettel a statisztikai adatokra vagy azoknak a nőknek a számára, akiknek partnerük oltotta ki az életét. A törvény az eddigiekhez képest sokkal szigorúbban és egyértelműbben rendelkezik az erőszaktevő eltávolításáról és távol tartásáról a családból, az erőszak olyan új formáit ismeri fel, mint a pszichikai és a gazdasági erőszak.
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője lapunknak nyilatkozva a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvény javaslata és a Büntetőtörvénykönyv módosítási javaslata közötti szimbiózisra mutatott rá. A családon belüli erőszak témájában a Büntetőtörvénykönyv módosítási javaslata felismeri a fenyegetés elemeit tartalmazó zaklatás bűncselekményét, a női nemi szervek megcsonkítását, valamint az erőszakos házasságkötést.
– Arra persze mindig érdemes emlékeztetni, hogy a családon belüli erőszak témájában eddig sem voltak rosszak a vonatkozó törvények. Több jogszabály, protokoll is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, az alkalmazás viszont következetlen volt. Ezekben az ügyekben rossz volt az illetékes állami szervek – szociális központok, rendőrség, ügyészség és bíróság – közötti koordináció. A szociális központoknak például eddig is kötelességük lett volna az áldozatok nevében bűnvádi feljelentést tenni, ezt azonban csak ritkán tették meg. A sürgősségi intézkedések intézménye is jelen volt már a szerbiai jogrendben, vagyis a bántalmazót már eddig is ki lehetett volna költöztetni a közös otthonból, viszont a bíróságok nem igazán döntöttek ilyen ügyekben, mert hát Szerbiában az esetek többségében a férj nevén van az ingatlan, és a bíróságok nem kívánták kiköltöztetni a férfit, „csak azért”, mert veri az asszonyt. A családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvény javaslata szigorúan előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező szervek kötelesek eljárni és együttműködni egymással. A törvény éppen azért lép csak jövőre hatályba, hogy az illetékeseknek legyen idejük felkészülni. A jövőben a családi erőszak miatt riasztott rendőrnek lehetősége lesz arra, hogy 48 órára azonnal kiköltöztesse az elkövetőt az ingatlanból, ha úgy méri fel, hogy az áldozat veszélyben van, az ügyészség pedig 30 napig hosszabbíthatja meg az eltávolításról rendelkező döntést. Azt is érdemes kiemelni, hogy a törvényjavaslat pénzbírságról rendelkezik azoknak az intézményeknek a vonatkozásában, amelyek tudnak a bántalmazásról, vagy gyanítják és mégsem jelentik, hiszen ez kötelességük lenne. Ez a rendelkezés például az oktatási intézményekre is vonatkozik – taglalta Kovács.
A családon belüli erőszak kategóriájába sorolható bűncselekmények mellett a Büntetőtörvénykönyv elsősorban a gazdasági vétségek tekintetében módosul – követve az Európai Bizottság javaslatait a korrupcióval való hatékonyabb küzdelemre vonatkozóan –, bűncselekményként ismeri fel a népirtás tagadását. A migrációs válság szempontjából is fontos módosításokat ejtett meg a törvényhozó. Az illegális határátlépés és embercsempészet bűncselekményt a jövőben 1-től 8 évig terjedő fegyházelzárással büntetnék (eddig hat hónap és öt év között alakult a büntetés), ha csoport az elkövető, és a bűncselekményben felfedezhetők a hivatali visszaélés elemei, valamint a bűncselekmény emberéleteket veszélyeztet, akkor 2-től 12 évig terjedő elzárás fenyeget (eddig 1–10 év volt), ha pedig szervezett bűnbanda követi el a szóban forgó bűncselekményt, akkor 3 és 15 között alakul a kiróható börtönbüntetés (eddig 3-12 év volt).
A VMSZ üdvözli és támogatja az ilyen jellegű lépéseket, amelyek jó eséllyel szoríthatják vissza az embercsempészetet és az illegális határátlépést – emelte ki Kovács, aki elmondása szerint parlamenti felszólalásában kitért a migránsválságra, arra, hogy a migrációs hullám miatt mekkora nyomás nehezedik a határ menti településekre, majd méltatta az együttes katonai-rendőrségi alakulatok megalakítását. A VMSZ továbbra is azon az állásponton van, hogy mindig Szerbia állampolgárainak kell az első helyen állniuk, ezért a kormánynak hatékonyan kell küzdenie az embercsempészet ellen – nyomatékosította Kovács.
