– Szeretnénk elérni, hogy Magyarország az első tíz ország közé kerüljön a szerb gazdaságba beruházó külföldi államok listáján, hasonlóan az olyan erős gazdasági potenciált képező országokhoz, mint Ausztria, Olaszország és Németország – emelte ki dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete Szegeden a közelmúltban megtartott kamarai és üzletember-találkozón. Ez alkalommal kérdeztük meg a nagykövet urat, hogy milyen fontos témák kerülnek terítékre a hét végén Nišben sorra kerülő szerb–magyar kormányzati csúcstalálkozón.
– A kétoldalú, magyar–szerb kapcsolatok minden téren kiválóan alakulnak. Szerbia és Magyarország kapcsolatát nem terhelik vitás kérdések, kiváló politikai és gazdasági légkörben dolgozhat a két ország kormánya és a gazdasági szubjektumaik. Az elmúlt két évhez hasonlóan az idén tovább nőtt a két ország árucsere-forgalma. 2014-ben 1,7 milliárd, tavaly 1,8 milliárd euró volt az árucsere értéke. Az idén a nyolchavi adatok 4,6 százalékos bővülést mutatnak. Magyarországról Szerbiába 3,9 százalékkal nőtt a kivitel, Szerbiából pedig 6,4 százalékkal erősödött a Magyarországra irányuló export. Összességében a magyar áruk és szolgáltatások Szerbia irányába továbbra is jelentős aktívumot mutatnak.
Milyen főbb kérdéseket vitatnak meg Nišben?
– A két kormány képviselői november 20-án és 21-én ismét együttes ülést tartanak, ezúttal a dél-szerbiai Nišben. Az esemény egyben az üzletemberek találkozója is, és három téma biztosan napirendre kerül. Megnyitjuk az OTP dél-szerbiai regionális központját, ami félmillió eurós beruházást jelent. A bankkirendeltség számítások szerint mintegy 20.000 ügyfelet fog kiszolgálni a térségben. A másik fontos és igencsak aktuális téma az illegális migrációval szembeni közös fellépés megvitatása és összehangolása, harmadik témaként említhetem a regionális stabilitás kérdéskörét. Nem kerülhetjük meg Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülésének kérdéseit sem. A felzárkózási folyamatban Magyarország a jövőben is megad minden segítséget a csatlakozási folyamat felgyorsításához.
A kisebbségek helyzetéről lesz-e szó a csúcstalálkozón?
– Ezeken a legmagasabb szintű találkozókon mindig aktuális téma a szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség helyzete. Ezek a közösségek fontos hidat, összekötő kapcsot jelentenek a két ország között. Jelenleg mindkét kisebbségi közösség helyzete rendezett. Természetesen ehhez hozzájárul a Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati szerepe. A vajdasági magyarság érdekképviseletét ellátó VMSZ évek óta jelen van a szerbiai és a vajdasági kormánykoalícióban, ami a döntéshozatali helyzetbe hozza. A Nišbe induló magyar delegációnak terveink szerint tagja lesz Ljubomir Aleksov is, a magyarországi szerbek szószólója. Ezzel is szeretnénk jelezni, hogy milyen kiemelt figyelmet fordít a magyar kormány a magyarországi szerb közösség helyzetére.
Mi segítheti elő még a két szomszédos ország közeledését?
– A politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottsága lehetőséget biztosít arra is, hogy más témákkal is foglalkozzunk. A kiemelt gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása mellett természetesen szó lesz az infrastrukturális fejlesztésekről is. Ebben az összefüggésben szeretném jelezni, hogy sor kerül egy fontos, a közlekedést, a tiszai hajózást érintő megállapodás aláírására, melynek az elődjét még 61 évvel ezelőtt írta alá Magyarország és az akkori Jugoszlávia. Ettől a megállapodástól a tiszai nemzetközi hajózás fellendülését várjuk, és azt, hogy előmozdítsa a nemzetközi gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat. E megállapodás összhangban van a tavalyi megállapodással, amelyet az akkori kormányzati csúcson írt alá a két miniszterelnök. A szándéknyilatkozat a két ország közötti kulturális együttműködésnek az összehangolását irányozza elő – mondta Pintér Attila a kormányzati csúcs előkészületeiről.
