Szerbia gazdasági sikereiről és az állami pénzügyek terén elért eredményeiről folyamatosan jó híreket hallani, miközben az emberek ezt gyakran azzal kommentálják, hogy a saját bőrükön ebből keveset éreznek. A költségvetési többlet, a büdzsében megvalósított terven felüli bevételek és a kordában tartott kiadások valóban eredményként értékelhetőek. A kormányfő, és a miniszterei is az év eleje óta rendszeresen hivatkoznak a költségvetési fegyelemre, illetve arra, hogy a büdzsé még az eredetileg tervezettnél is sokkal jobban alakul. Az előző év adatait szemlélve szembetűnő, hogy már tavaly is hasonló volt a helyzet, csak jött aztán az a fránya december. 2015-ben, november végével bezárólag, a költségvetési deficit 38 milliárd dinárt tett ki, aztán jött a december és a hiány gyors tempóban a duplájára, 76 milliárdra „hízott”. Ez egyébként összességében nem tekinthető rossz eredménynek. Ugyanakkor ilyen adatok nyomán azonnal felvetődik a kérdés, hogy mi történhetett decemberben, amikor egy hónap leforgása ugyanannyi deficitet sikerült termelni, mint az év azt megelőző tizenegy hónapjában.
„Vészesen” közeleg ismét a december, ami jogosan felveti újra a kérdést, hogy a köztársasági költségvetés tekintetében a tavalyi események megismétlődhetnek-e. A napokban megjelent hírek szerint a büdzsé jelenlegi állapota több mint kielégítő: valamivel több mint 34 milliárdot tesz ki a szufficit. Szintén a napokban a miniszterelnök az egyik tévéműsorban azon reményének adott hangot, hogy az év végén a költségvetési hiány nem lesz több 18 milliárd dinárnál. Ha tudjuk, hogy eredetileg 121,8 millió dináros deficitet terveztek az év végéig, akkor erről az eredményről csak szuperlatívuszokban lehet majd értekezni. Másrészt déjá vu-érzés keríthet hatalmába bennünket a decemberrel kapcsolatban: mi fog történni, amit már előre tudni lehet, és ami több mint 50 milliárddal megrövidíti majd a költségvetést? A Nemzetközi Valutaalap korábbi belgrádi irodavezetője azzal a hasonlattal élt, pontosabban azt a kifejezést használta, hogy decemberben Szerbiában mindig kiborulnak a régi csontvázak a szekrényből. Az év utolsó hónapjában „illik rendezni a számlákat”. A Petrohemija NIS felé felhalmozott adósságait, az RTV Bor különféle kötelezettségeit az államnak mint tulajdonosnak állnia kell. Az állam pedig mi vagyunk: szokás mondani néha már közhelyesen, máskor populistán hangzó frázissal, hogy az adófizetők pénzéből kell fenntartani a még meglévő veszteséges nagy állami vállalatokat. A sokszor mumusként beállított Fiskális Tanács tagjai már a költségvetés elfogadása előtt figyelmeztettek, hogy a december az idén is húzós lehet. A tavalyi „csontvázak” közül megemlíthetjük még a Srbijagas 23,4 milliárdos adósságát a NIS felé, amit állambácsi kifizetett, de az „adminisztratív” hiba miatt a mezőgazdasági termelők felé fennálló szubvenciós kötelezettségek és az elmaradt katonai nyugdíjak összege is ebbe a kategóriába sorolható.
A kormány tagjai állítólag nagyban munkálkodnak a 2017-es költségvetés kidolgozásán. December közepén az IMF képviselőinek is jóvá kell majd hagyni a tervezetet. Dušan Vujović pénzügyminiszter a napokban kijelentette, hogy a jövőben fontos lesz odafigyelni arra, hogy az energiatermelésben és a vegyipari ágazatban tevékenykedő nagy állami vállalatok helyzetét rendbe tegyük. A helyzet megoldatlansága ugyani állandó veszélyt jelent a költségvetési stabilitásra nézve.
Nyakunkon tehát a december, a „büdzsészomorító”, az igazság hava, amikor várhatóan ismét kiborulnak a csontvázak a szekrényből. Régi székely elnevezése Álom hava. Tegyük hozzá, hogy amikor a minisztereink is alacsonyabb költségvetési hiányról és üres szekrényekről álmodnak.
