A zongora hangzása újszerű, szinte meghökkentő (Fotó: Gergely József)
Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész játéka a magyar csodazongoraként emlegetett Bogányi-zongorán töltötte be a városháza dísztermét kedden este az Electe egyesület szervezte Piano Fest keretében. A neves zongoraművész a hangverseny előtt az újságírók körében mesélt arról, hogy a nevével fémjelzett különleges hangszer egy hosszú érési folyamat gyümölcse. Mint mondta, zongoraművészként őt a hang motiválta. Mindig is érezte, amikor játszott, hogy – ahogy ő fogalmazott – nem ez az utolsó szó, amit a zongora ad. A magyar mérnökök segítségével kifejlesztett zongora prototípusát 2014 novemberében mutatták be. Beindult a gyártása is, és bár nem tervezik, hogy sorozattermék legyen, mégis annyi a rendelés, hogy 6-8 hónapot kell várni a hangszerre. Mint mondják, kicsi, de minőségi manufaktúrának szeretnének megmaradni.
Bogányi Gergely: Lelkileg és zenészként is fel kellett nőni a folyamathoz (Fotó: Gergely József)
– Lelkileg és zenészként is fel kellett nőni a folyamathoz, 10 évvel ezelőtt kezdtük megvalósítani. Azt gondoltuk ki, hogy a zongora lelke, a rezonáns ne fából legyen, hanem karbon-kompozitból készült. Mindent tud, amit a fa rezonáns, de a karbon-kompozit gazdagabb spektrumot nyitott meg. A zongora hangzása újszerű, szinte meghökkentő: tisztább, erősebb és hosszabban szól. Az új anyagoknak köszönhetően pedig sokkal kevesebbet hangolódik le, és gyakorlatilag kizárt, hogy a hangzó egysége megsérüljön, megváltozzon – magyarázta Bogányi Gergely, akitől azt is megtudtuk, hogy a zongorafejlesztésben Liszt is motiválta, inspirálta őket. – Azokat a műveket, amiket írt, nem az akkor meglévő hangszerekre írta. Másabb és több hang volt benne, mint amelyeket meg tudott a zongorákon szólaltatni, sokkal gazdagabb hangkép élt benne, így maga is foglalkozott zongorafejlesztéssel.
A Liszt-hangok a szabadkai hangversenyen életre is keltek, ugyanis Bogányi Gergely Liszt-műveket adott elő.
