Az elvándorlás, illetve a folyamat megállításának lehetőségei álltak a Magyar Nemzeti Tanács tegnap megtartott, XXI. rendes ülésének középpontjában. Bár a napirenden jórészt az oktatáshoz és kinevezésekhez kapcsolódó beterjesztések szerepeltek, érdemi vita és eszmecsere a vajdasági magyarság tömeges elvándorlásával kapcsolatban alakult ki. A Magyar Mozgalom képviselői, illetve más képviselők a témához kapcsolódó kutatás elkészítését kezdeményezték, és ekkor derült ki, hogy már négy ilyen jellegű kutatás van folyamatban.
Mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás), az MNT elnöke a vajdasági magyarok emigrációs terveiről és hazatérési hajlandóságáról szóló, folyamatban lévő kutatások részeredményeiről beszámolván megerősítette, hogy 2015-től fogva négy kutatási program van folyamatban. A felmérések során két csoportot vizsgáltak: itt élőket és már külföldön élő magyarokat. Egyebek mellett azt a kérdést feszegették, hogy vajon beteljesült-e az úgynevezett amerikai álom, illetve mi fordíthatná vissza a folyamatot – magyarázta az MNT elnöke. Hozzátette, a végső eredményeket legkésőbb a következő év első negyedében mutatják be a tanácsnak, majd pedig konferenciát is szerveznek a téma kapcsán.
Szabó Attila felvétele
A négy kutatás egyike a szakképzés évéhez kapcsolódik, a másik a vállalkozások évéhez, a harmadikat Ágyas Réka okleveles szabadkai szociológus folytatja szakemberek bevonásával, a negyedik pedig a Nézőpont Intézet ifjúságkutatása – részletezte lapunknak nyilatkozva Hajnal, aki hiszi, hogy a szóban forgó kutatások választ adnak majd a nyolc képviselő beadványában megfogalmazott kérdésekre is, arra, amelyet Bacskulin István, Beretka Katinka, Joó Horti Lívia, Németh Ernő, Siflis Zoltán, Tari István, Várkonyi Zsolt és Zsoldos Ferenc külön beadványban nyújtott be a tanácshoz. Ebben a Szerbiában élő magyarság elvándorlását vizsgáló kutatás lefolytatását kezdeményezték. Beadványukat nem tűzték napirendre, mert – mint az a második napirendi pontból kiderült – ilyen, illetve hasonló jellegű kutatások már folynak, ezért nem látják szükségét egy újabb vagy ugyanolyan jellegű felmérés elkészítésének.
– Nekünk elsősorban azt kell kutatnunk és felmérnünk – folytatta Hajnal Jenő –, hogy miként tehetnénk jobbá, otthonosabbá azoknak az életét, akik itthon maradtak. Arra szeretnénk választ kapni, hogy vajon mivel, hogyan tudnánk a fiatalokat maradásra késztetni, vagy ha külföldön folytatják tanulmányaikat, akkor mivel tudnánk őket hazatérésre bírni. Az a kérdés, hogy a kutatásoknak mi lehet a haszna a mindennapi élet vonatkozásában. Vajon származhat-e hasznunk abból, ha számszerűleg kimutatjuk a feltehetőleg drasztikus elvándorlást. Ennek az lehetne a következménye, hogy az emberekben az a tudat erősödik, hogy innen mindenki elmegy, és nem éri meg itthon maradni. Nekünk ehelyett a mozgatórugókat kell felkutatnunk. Nem hiszem, hogy kompetens adatokat kapnánk, ha a 2011-es és 2021-es népszámlálás felezővonalán megpróbálnánk kideríteni, hogy hányan mentek el. Ezeket az adatokat nem kapjuk meg a négy felmérésből. Értékelésem szerint nem azt kell néznünk, hogy hányan mentek el, ehelyett arra kell választ kapnunk, hogy miért mennek el a vajdasági magyarok, és mi tarthatná őket szülőföldjükön – fogalmazott Hajnal.
Szabó Attila felvétele
MEGLEPŐDTEK, DE NEM AKARNAK KÉTELKEDNI
A beszámolót követően felszólaló Joó-Horti Lívia (Magyar Mozgalom) elmondta, nem volt tudomásuk arról, hogy az MNT részt vesz az elvándorlásról szóló felmérések elkészítésében. A képviselő abbéli véleményének adott hangot, hogy kevés az objektív adat a migrációról, ehelyett szubjektív benyomások mentén értékelik az aktuális helyzetet. Ezért javasolta a nyolc képviselő az említett szakmai felmérés elkészítését – tette hozzá Joó-Horti.
Az elvándorlás égető probléma, folyamatosan veszélyezteti a vajdasági magyar oktatást és a tagozatok megnyitását – emelte ki a továbbiakban Joó-Horti. Szavai szerint kimutathatóan csökken a vajdasági magyar nyelvű általános és középiskolákba iratkozók száma. A vajdasági magyaroknak érdekük, hogy tisztán lássanak az elvándorlás tekintetében, az MNT-nek pedig, a magyarság autonóm szerveként, feladata, hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel – hangsúlyozta a képviselő, aki aggasztónak tartja, hogy Hajnal Jenő beszámolójában nem említett részleteket a kutatásokról, azok módjáról vagy az alkalmazott módszerről.
Joó-Horti lapunknak nyilatkozva azt mondta, egyetért a megállapítással, hogy az elvándorlás okainak a kutatása az egyik legfontosabb szempont, hiszen ezek azonosítása nélkül nem lehet érdemben kezelni a helyzetet. Hamarosan elválik, hogy az MNT által kezdeményezett kutatásokból mi derül ki – jegyezte meg Joó-Horti.
– Egyedül az aggaszt, hogy a kezdeményezésről nem tudtunk. Ha az MNT komoly szándékkal kezdte el a folyamatot, akkor talán be kellett volna jelentenie. Az is jó lenne, ha tudnánk, kit, hol és milyen mutatók mentén kutatnak. De ne legyünk eleve és előre szkeptikusak, várjuk ki a kutatás eredményeit – taglalta Joó-Horti.
A témához kapcsolódóan felszólaló Paskó Csaba (Magyar Összefogás) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hosszú időre visszanyúló migrációs folyamatot követhetünk nyomon a térségben, amely során fejletlen országból egy sokkal fejlettebb országba történő elvándorlás történik. Vajdaságban már a múlt század kilencvenes évei óta folyamatos az elvándorlás. Azért támogatja a már megkezdett kutatást, mert azt vizsgálja, hogy miért maradnak itthon a fiatalok, és miért nem külföldön kezdenek vállalkozni. Szerinte nem Londonban kell kutatni, hanem azokat támogatni, akik itthon vannak. Magyarként Szerbiában még azokkal a lehetőségekkel sem egyszerű élni, amelyekkel az utóbbi időszakban kecsegtetnek – fogalmazott a képviselő.
OKTATÁS, KINEVEZÉSEK, KÉRDÉSEK
Az ülésen számos, oktatáshoz kapcsolódó beterjesztés került napirendre. Az MNT egyebek között megszavazott több, kis létszámú tagozat megnyitásával kapcsolatos végrehajtó bizottsági döntést, magyar nyelvű tankönyvekről alkotott véleményt, támogatta dr. Lepeš Josip kinevezését az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának dékánválasztási eljárásában, majd megszavazta a Forum Könyvkiadó Intézet 2016-os pénzügyi és kiadói tervének módosítását, az újvidéki Európa Kollégium Egyetemista Központ szervezeti és munkahelyi besorolási szabályzatát, támogatta a magyar nemzeti közösség identitása megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségű szabadkai kulturális intézmények igazgatóbizottsági és felügyelőbizottsági tagjainak a kinevezéséről szóló javaslatokat, valamint megszavazta a szenttamási, bácsi, antalfalvi, palánkai és újvidéki helyi önkormányzatok köztájékoztatási pályázati pénzeinek az elosztásáról szóló javaslatokat.
Az ülés befejezését megelőzően Joó-Horti Lívia képviselői kérdést intézett a tanácshoz. A képviselő arra kívánt választ kapni, hogy a nyáron megejtett átszervezést és elbocsátásokat követően miért mondott fel az utóbbi egy hónapban öt újabb újságíró a Magyar Szóban. Joó-Horti ezenfelül kéri, hogy az MNT bocsásson rendelkezésére kimutatást a Magyar Szó eladott példányszámának alakulásáról 2016-ban, napi lebontásban, valamint arra is választ szeretne kapni, hogy az idei évben havi lebontásban hányan és kik kapnak térítésmentesen Magyar Szót.
Az MNT következő ülését december első felében tartják meg, akkor kerül napirendre a tanács kétéves munkabeszámolója is.
