Már megint pedagógussztrájk?!

Mihályi Katalin

2016. november 12., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A szülők egyik szeme sír, a másik nevet. Sír, mert a négy nagy pedagógus-szakszervezet közül kettő is figyelmeztető sztrájkot jelentett be a jövő hétre, és félnek, hogy ez az elégedetlenség előbb-utóbb megint hosszú ideig elhúzódó általános sztrájkhoz vezet. A másik szemük azért nevet, mert végre belátható közelségbe kerül Szerbiában is az a világszerte jól bevált gyakorlat, hogy az érettségi vizsga eredménye alapján lehet bejutni majd az egyetemekre, és sok szülő annak is örül, hogy a jövő tanévtől végre kötelező tantárgy lesz az informatika. No, de nézzük sorjában.

(Illusztráció)

Hétfőn az Oktatásügyi Dolgozók Szerbiai Szakszervezetének tagsága – minteg 600 iskolában – nem tart sem a délelőtti, sem a délutáni váltásban első órát. Csütörtökön a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának tagjai – mintegy 740 iskolában – 30 perces órák tartásával tiltakoznak elsősorban az alacsony fizetések miatt. E szakszervezet decemberre is figyelmeztető sztrájkot jelentett be, arra a napra, amikor a szerbiai parlament a jövő évi költségvetésről dönt, ezzel akarják felhívni a figyelmet arra, hogy az oktatásügyet nagyobb rész illeti meg a tervezett büdzséből. Miért folyamodnak ilyen gyakran sztrájkhoz? Egyrészt, mert mintegy 120 ezren dolgoznak az oktatásügyben, és ez erőt képvisel, másrészt mert a tapasztalatuk azt mutatja, hogy csak így sikerül követeléseik egy részének érvényt szerezni. Most a sztrájkbejelentéskor emlékeztettek arra, hogy egy éve a 7000 dináros egyszeri juttatást is csak a pedagógus-tiltakozás nyomán fizette ki az előző minisztérium az oktatásügyi dolgozóknak. Az oktatásügyben foglalkoztatottak 70 százaléka egyetemi végzettséggel rendelkezik, ennek ellenére – a pedagógus-szakszervezetek kimutatása szerint – itt az átlagfizetés nem éri el a 40 ezer dinárt, míg a köztársasági átlagbér 45 ezer dinárt tesz ki. Az ígért 6,5 százalékos fizetésemeléssel sem sikerül megközelíteni a köztársasági átlagot, a 12 százalékos béremelés elfogadható lenne, vélik a szakszervezeti vezetők. A pedagógus-szakszervezetek remélik, mielőbb megoldódik a munkaerő-felesleggé vált dolgozók ügye, hisz számításaik szerint azok az állandó munkaviszonyban levő, ám teljesen tanóra nélkül maradt, otthon ülő tanítók, tanárok évente 230 ezer euróba kerülnek az államnak. Feltételezhető, az oktatási miniszter és a szakszervezeti vezetők megbeszélésén – hisz hétfőre tárgyalásra hívta a szakszervezetek képviselőit – ez a probléma is felmerül. A miniszter nem lát okot a sztrájkra, túlzottnak tartja a szakszervezetek követelését, mint mondta, a fokozatos béremeléssel belátható időn belül eléri a fizetés növelése a 12 százalékot. Most ezzel a 6,5 százalékkal az oktatásügy kapja a legnagyobb emelést. A szülők, mint említettem, félnek, hogy a mostani figyelmeztető sztrájk rövidített órák vége-hossza nincs tartásába torkollik megint, aminek a diákok isszák meg a levét. Jasna Janković szakszervezeti vezető szerint viszont annál rosszabb nincs, mint ha motiváció nélküli pedagógus oktatja a gyerekeket, aki kapcsolatai révén helyezkedett el az oktatásban. Mint nyilatkozta, addig senkinek sem lesz jó, amíg az oktatásügyben ilyen állapotok uralkodnak, mert csakis az oktatás az, amely előre viszi a társadalmat.

Sok szülő örül a miniszter bejelentetésének, hogy 2018-tól bevezetik az országos érettségit, amellyel felvételizni lehet az egyetemi karokra, egyszerre többre is. Nincs többé az, hogy ha egy egyetemi karra felvételizik valaki, és oda nem jut be, akkor másik karra, egyetemre csak a második pályázati időszakban jelentkezhet a fennmaradt szabad helyekre. Európában – bizonyos adatok szerint – Szerbia és Bosznia-Hercegovina kivételével már mindenütt felváltotta ez a fajta érettségi vizsga az egyetemi felvételit. Nekünk, kisebbségieknek ez azért is jó lesz, mert minden diák a saját anyanyelvén teheti le majd az érettségit. Többé nem lesz gond, hogy egyes karok megszervezik-e az adott kisebbség nyelvén a felvételit, vagy nem hajlandóak erre, mint aminek az újvidéki jogi kar esetében tanúi vagyunk (bár ez nem mentesít senkit a kisebbségi jogok tiszteletben tartása alól).

Az, hogy az informatika tantárgy kötelező lesz a jövő tanévtől, kétségkívül az oktatás korszerűsítését jelenti. Sokan félnek, ez plusz terhet jelent majd a tanulóknak, a miniszter szerint ezt úgy tudják megakadályozni, hogy a két kötelező tornaóra mellett korábban bevezetett harmadik tornaóraként elkönyvelt választható sporttevékenység helyett iktatnák be az órarendbe. Mivel a kimutatások szerint gyerekeink így is igen keveset mozognak, a minisztériumban most dolgoznak annak megoldásán, hogy a napi mozgás is a tanulók életének szerves részévé váljon. Az informatika tárgy kötelezővé tételével a pályaválasztást is szeretnék valamelyest irányítani, hisz jelenleg 10 ezer munkahely betöltetlen az informatikai ágazatban.

Persze, mindez még a jövő zenéje, egyelőre a szülőket az aggasztja, hogy a most bejelentett tiltakozások ne alakuljanak át „maratoni” sztrájkká.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2019     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap
ISO9001 sertified
ISO14001 sertified
IQ NET sertified

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila