Bombasztikus ígéreteivel, arrogáns fellépéseivel és az amerikai mércével mért hagyományos politikai normákat felrúgva nyerte meg az év legfontosabb választását Donald Trump.
Léphaft Pál karikatúrája
Az Egyesült Államok leendő új elnöke sok konkrétumot ugyan nem említett a kampányban, de amit mondott arra utal, hogy jelentősen átalakítaná hazáj'nak külkereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait, valamint szociális, migrációs, (környezet)védelmi és gazdasági politikáját.
A republikánus többségű törvényhozással láthat hozzá a választóinak tett ígéretek megvalósításához. Ha valóban komolyan gondolta mindazt, amivel magához édesgette a tömegeket, bőven lesz munkája, hiszen sok ötletet, javaslatot, szépreményű tervet kell megvalósítania.
Akár már az elnöki hivatal január 20-án esedékes átvételének első órájában, de az első napon mindenképp. A keddi választás előtti hónapokban ugyanis azt állította, hogy az első elnöki napján legalább húsz kampányígéretét teljesíti vagy kezd hozzá a megvalósításukhoz.
Először a bűncselekményt elkövetett illegális migránsok gyors kipaterolását kezdené meg; ráadásul mindjárt az első órában elrendelné a kitoloncolásokat. A kissé zsúfolt programjában előirányozott fal építése is csak ezután kezdődne. Arról a másik, hangzatos migrációellenes ígéretről van szó, amelynek a lényege: az USA déli határán elindítaná „egy áthatolhatatlan, valós, magas, masszív és szép” fizikai védvonal építését a szomszédos Mexikó számlájára.
A nagy nekibuzdulásban bontással is foglalkozna. Le akarja ugyanis rombolni a demokrata párti Barack Obama politikai hagyatékának egy részét.
Az első munkanapra tervezi visszavonni a jelenlegi elnök nevéhez fűződő rendeleteket. Sietve akar nekilátni az idősek állami egészségbiztosítását rendező, és Obamacare-nek becézett rendszer leépítéséhez is, amit a republikánusok is támogatnak.
Az első intézkedéseivel vonná vissza a globális környezetvédelem szempontjából kulcsfontosságúnak tartott párizsi klímaegyezmény aláírását (ez szintén Obama nevéhez fűződik). Megszüntetné a szíriai menekültek befogadását, valamint az iskolák és a katonai támaszpontok környékén a fegyvermentes zónákat. Közben találkozna a hadsereg vezetőivel, és 30 napot adna nekik arra, hogy tervet készítsenek az Iszlám Állam elpusztítására. Értesítené őket arról is, hogy a fegyveres testület a jövőben nagyobb támogatásra számíthat.
És ez még nem minden. Az első munkanapi feladatok közé tartozik annak bejelentése is, hogy az USA kiszáll a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP), amelyet öt év tárgyalás után tavaly kötött a világkereskedelem negyven százalékát ellenőrző 12 ország. Az Obama-kormányzat kezdeményezésére aláírt megállapodásról az induláskor azt mondták, hogy kulcsfontosságú, mivel meghatározza a nemzetközi kereskedelem új szabályrendszerét. Egyik fontos célja pedig – a gazdasági és geostratégiai előnyök kihasználása mellett – Kína befolyásának csökkentése a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni térségben.
Ezután tájékoztatni kívánja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) két másik tagállamát (Kanadát és Mexikót), hogy újratárgyalná velük az együttműködés feltételeit.
Az amerikai cégeket pedig arról értesítené, hogy 35 százalékos büntetővámot szab ki rájuk, ha harmadik országba szervezik ki a termelést.
Lazításként pedig arra is vállalkozna, hogy megtanulja, mi a különbség a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin radikális mozgalom (amelyet sokan terrorista szervezetnek tartanak) és a libanoni síita katonai-politikai szervezet, a Hezbollah között.
Az eredeti hangzatos ígéretek teljesítése, köztük a több mint 11 millió illegális bevándorló kitoloncolása (ami akár 600 milliárd dollárjába is kerülhet), az őt szexuális zaklatással vádoló nők beperlése, a fő választási ellenfél, Hillary Clinton beperlése vagy az adócsökkentések és protekcionista intézkedések bevezetése csak később következne.
Persze az is lehet, hogy bokros elnöki teendői és egyéb okok (például törvényes korlátok, lobbicsoportok ellenkezése, lakossági elégedetlenség) miatt egy részükről idővel meg is „feledkezik”.
Az egész világ egyre nagyobb érdeklődéssel várja, hogy elnökként mit vált be a kampányban tett nyilatkozataiból, fenyegetéseiből. Közben az USA szövetségesei már lázasan dolgoznak azon, hogy a január 20-ig tartó átmeneti időszakban rávegyék Trumpot, hogy ne minden esetben az általa jelzett utat válassza.
Bizonyos dolgokban szerencsére már nem is nagyon kell győzködni. A választási beszédében már békülékeny hangon szólt a honfitársaihoz. Úgy tűnik, azóta visszafogta magát, sőt több politikai és gazdasági kérdésben visszavett korábbi harciasságából is. Néhány témát pedig máris „ejtett”.
Erre utal legalábbis az a tény, hogy a kampányoldaláról még a választás estéjén eltűnt a muszlimok amerikai beutazásának tilalmáról szóló közleménye (amelyet 2015 decembere óta lehetett olvasni), majd a párizsi klímaegyezmény felmondásának a terve. Ez akár a korábbi trumpi színjáték része is lehet, de az utóbbi napokban több jelét lehetett felfedezni annak, hogy a kampányban a részéről elhangzott nagy szavakat nem mindig követik majd tettek.
