Két évvel a bércsökkentést és csaknem egy évvel az első emelést követően a közszférában dolgozók 5 és 7 százalék közötti béremelésre számíthatnak. A kormány a nyugdíjasokról sem feledkezik meg, nekik 1,5 és 1,7 százalék közötti nyugdíjemelést, valamint egyszeri, feltehetően 6 ezer dináros segély kifizetését ígért. Az előzetes számítások szerint az oktatásügyben dolgozók havi bére átlagban 2700 dinárral emelkedik, az egészségügyben és szociális védelemben dolgozóké 2100 dinárral, a hadseregben alkalmazottaké 1900 dinárral, a rendőröké pedig 2250 dinárral. A nyugdíjasok átlagban havi 350 dinárral több bevételre számíthatnak. Aleksandar Vučić kormányfő szerint a bér- és nyugdíjemelés az első lépcső a fogyasztás növelésének útján. A szerb kormány a takarékoskodás politikáját követően a jövőben a fogyasztás serkentésére helyezi a hangsúlyt, jelentette be a közelmúltban a miniszterelnök.
Milan Ćulibrk gazdasági újságíró, a NIN hetilap fő- és felelős szerkesztője erősen kételkedik abban, hogy a néhány ezer, illetve a nyugdíjasok esetében havi néhány száz dináros többletbevétel csillapíthatatlan vágyat ébreszt a lakosságban a költekezés iránt, és ennek következtében látványos gazdasági növekedés veszi kezdetét. Abban sem biztos, hogy az államkassza fenntarthatóságának és egészségének szempontjából bölcs dolog béremelést foganatosítani.
– Tudjuk, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások kezdete óta az a fő cél, hogy a költségvetési konszolidáció keretében csökkenjenek a közalkalmazottak bérére és a nyugdíjakra fordított kiadások, pontosabban a GDP-hez viszonyítva két százalékkal csökkenjenek. Ha a béreket átlagban 5 százalékkal emelik, miközben a GDP az idén 2,8 százalékkal növekedett, akkor mindenki számára egyértelmű, hogy a bérekre elkülönített pénzösszeg nem csökken, hanem növekszik, vagyis a költségvetési konszolidáció veszélybe kerül. Ugyanakkor az is igaz, hogy a költségvetésben októberben is többletbevételt jegyeztek. Érdemes kitérni azonban arra is, hogy az állami vállalatok átszervezése sehol sem tart, és ezeknek a vállalatoknak a némelyike továbbra is hatalmas veszteséget produkál. Csak a pancsovai Azotara idei vesztesége 50 millió eurót tesz ki. Érdekes egybeesés, hogy a bér- és nyugdíjemelés is nagyjából évi 50 millió eurójába kerül az államnak. Egyetlen állami vállalat felfalta a bér- és nyugdíjemelésre szükséges keretet. Az államvezetés az állami vállalatok kérdését évek óta képtelen megoldani, folyamatosan hatalmas veszteségeikkel vagyunk kénytelenek szembesülni, ám a problémák megoldásával kapcsolatos ígéretek terén semmi sem történik. A vállalatok nagy része ma már nem rendelkezik tőkével, veszteségeik és tartozásaik meghaladják vagyonuk értékét. Az államvezetés nem számíthat arra, hogy ezekért a vállalatokért bárki fizet majd, inkább az államnak kell fizetnie azért, hogy valaki átvegye a vállalatokat – taglalta Ćulibrk.
A szakértő szerint a béremelés akár a veszteség oldalának irányába billentheti a külkereskedelmi mérleget, hiszen Szerbia képtelen növelni a termelést, ezért a lakosság jó eséllyel külföldi, behozatali termékekre költi majd a családi kassza többletbevételét.
A romokban heverő gazdaságok és állami pénzügyek talpra állításának egyik leghatékonyabb módja a nagyberuházások növelése, értékelte Ćulibrk. Hozzátette azt is, a 2008-as gazdasági válság kezdete óta ezt mind a mai napig a szerb kormány egyik összetétele sem fogta fel.
– A nagyberuházásoknak köszönhetően munkahelyek nyílhatnak és munkát lehet adni a hazai vállalatoknak. A világ számos országa ezzel a módszerrel próbálta enyhíteni a gazdasági válság tüneteit, Szerbia csak az idén kezdte el, eddig éppen a nagyberuházásokon takarékoskodott a legtöbbet. Remélem, hogy ezt a modellt követik a jövőben is, és ha az államháztartási hiány növekszik is valamiért, akkor kizárólag a nagyberuházási projektumok miatt, míg a folyó kiadásokat egyedül a folyó bevételekből finanszírozzák – magyarázta az újságíró.
