Évről évre kevesebb állami föld adható bérbe Óbecsén, mivel a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség révén a földek egy része lassan visszakerül a volt tulajdonosokhoz. A valamikor közel 11,5 ezer hektár állami földterület ma már 9500 hektárra zsugorodott a községben.
Csaknem egy évtizeden át az állami földeknek a felét az állattenyésztők, másik felét a szántóföldi növénytermesztők használhatták, de tavaly óta ezzel a lehetőséggel jószerivel már csak az állattenyésztők élhettek Óbecsén. Az állam oly módon is támogatja az állattenyésztést, hogy az állami földek bérléséért kevesebbet kell fizetniük a piaci árnál. Anđelko Mišković mezőgazdasággal megbízott tanácstag a Becsei Mozaik című lapnak úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatosan, hogy a vajdasági árakat a tartományi mezőgazdasági titkárság határozza meg, Óbecsén ez az összeg például 227 euró, miközben a piaci ár 350–400 euró között van. Elmondása szerint Szerbia többi részén még ennél is alacsonyabb a bérleti díj, mivel ott az árakat az illetékes minisztérium a szerbiai községek átlagárai alapján számolja ki. Az állattenyésztők mellett azok is előnyt élveznek, akik öntözőrendszert építettek ki ezeken a földeken, közöttük van a PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát, amelynek emellett tekintélyes farmja is van. A 9500 hektár állami földből ily módon lejön a PIK által használt, infrastruktúrával rendelkező 2800 hektár és az állattenyésztésre használt 2500 hektár is.
Óbecsén több mint 13 ezer bejegyzett jószág van, és bár a törvény előírása szerint egy bejegyzett jószág után egy hektár termőföld járna, a községben nincs annyi szabad állami föld, hogy ezt az igényt ki tudják elégíteni. Ráadásul az állami földek bérlésére kiírt, október 31-én zárult pályázatra minden állattenyésztő jelentkezhetett, tehát azok is, akiknek a jószágai nincsenek bejegyezve, ők elvileg jószágonként fél hektárban reménykedhettek volna. Az, hogy a bejegyzett jószággal rendelkezők velük szemben előnyt élveznek, csak a pályázat után derült ki – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Óbecsén a nem bejegyzett jószággal rendelkezők nem fognak állami földhöz jutni. Így járnak tulajdonképpen a földművesek is, nekik ugyanis csak az a föld marad, amelyre a jószágtenyésztők nem tartanak igényt: ez a péterrévei rét, a halastó körüli parcellák egy része, az óbecsei rét egy része és több kicsi, szétszórt parcella, összesen úgy ezer hektár. Ezek gyengébb minőségű földek, így az áruk is alacsonyabb, ezekért majd licitáláson lehet versenybe szállni. A jövő évi bérlésre nekik az év végéig tartják meg az árverést.
