A kampányban használatoshoz képest visszafogottabb arcát mutatta Donald Trump a győzelmi beszédében. Valószínűleg ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy gyorsan eloszlott a világ tőzsdéin tapasztalt kezdeti nyugtalanság. Nem mellékes, hogy a „civilben” milliárdos üzletember kijelentette: az üzleti életben szerzett tapasztalataival szeretné segíteni az Amerikai Egyesült Államokat. Tervei között szerepel a gazdasági növekedés ütemének kétszerezése, a munkahelyteremtés, emellett infrastrukturális beruházásokat is kilátásba helyezett.
Átmenetileg megrengette a világ tőzsdéit a republikánus jelölt választási győzelme. A kezdeti, pánikszerű reakció után azonban a helyzet lecsillapodott. A Trump győzelméről szóló hírek hatására a dollár árfolyama meredeken zuhanni kezdett, de a mexikói fizetőeszköz, a peso árfolyama is lejtmenetbe fogott. A kőolaj ára szintén csökkent, az aranyé viszont csúcsokat kezdett ostromolni. Amikor a Trump győzelméről szóló hírek bejárták a világot, 3,27 százalékkal esett a hongkongi tőzsdeindex is. A mexikói peso több mint 13 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, áttörve ezzel a 20 dolláros lélektaninak hitt határt, miközben nem sokkal korábban még 18,1634 mexikói pesóért lehetett egy dollárt venni. A mexikói fizetőeszköz még soha nem veszített ennyit az értékéből ilyen rövid idő alatt. A peso nagy valószínűséggel azért reagál ilyen érzékenyen az eredményre, mert Trump egyik ígérete az volt, hogy felmondja a Mexikót is érintő észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt. Kampánya során olyat is mondott, hogy az USA-ban élő mexikóiak által hazautalt pénzt megadóztatja, és ennek bevételéből fedezi majd az amerikai–mexikói határra ígért fal felépítését az illegális bevándorlás megfékezése céljából. Az arany unciája több mint 3 százalékkal drágult, az 1316 dollárt is elérte, amivel öthetes csúcsra emelkedett. Amekkora volt azonban a meglepetés, olyan gyorsan kezdtek is kifulladni a világpiaci hatásai. Mindez azzal magyarázható, hogy a pénz-, értékpapír- és árupiacok egyaránt arra számítottak, hogy Hillary Clinton nyeri meg az amerikai elnökválasztást. Elemzők egyöntetű véleménye szerint a befektetők attól tartottak, hogy Trump győzelme gazdasági bizonytalanságokat okozhat. Ezért történhetett meg, hogy a dollár árfolyama, a nyersanyagárak és a tőzsdék is zuhanórepülésbe kezdtek. Pedig Trump már a kampány idején, majd a megválasztását követő beszédében is komoly gazdasági változásokat, munkahelyeket, infrastrukturális beruházásokat ígért. Mindez nem biztos, hogy rosszat jelent, még akkor sem, ha az ellenfelei mindezt populista megnyilvánulásnak titulálták. Az ország ma már viszonylag elmaradott infrastruktúrája észrevehetően gátolja a GDP növekedését.
A „minden csoda három napig tart” ma már idejétmúltnak tekinthető. A szerda reggeli pánikot követően a befektetők délelőttre már tudomásul vették Trump győzelmét. A dollár árfolyama visszakapaszkodott, a kőolaj árának zuhanása is emelkedésre váltott, az arany ára pedig mérséklődött. A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az elnökválasztások végeredménye csak korlátozottan befolyásolja az Egyesült Államok gazdasági teljesítményét. Az USA elnökének hatáskörét jelentősen korlátozza az a tény, hogy ebben az országban valóban különválasztották a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságügyi, vagyis bírói hatalmat. Az ország jogrendjének felépítéséből adódóan egy valamiféle szélsőséges politikai intézkedéscsomag bevezetésérének megvalósítása nem képzelhető el. Minden szövetségi törvénynek, hatályba lépése előtt, át kell mennie a kongresszuson is. A Trump által kilátásba helyezett munkahelyteremtés, az infrastrukturális beruházások, illetve az oroszokkal kapcsolatos békülékeny álláspontja pedig az egész világgazdaság szempontjából kedvező hírnek tekinthető, akárcsak a békülékeny hangnem, amelyet győzelmi beszédében megütött.
