2024. március 28., csütörtök

A grafénkorszak hajnalán

Miközben – elsősorban a kedvező világgazdasági körülményeknek köszönhetően – a hazai gazdaság is mintha kezdene éledezni, a világon szép csendben, de gyors tempóban zajlik a negyedik ipari forradalom. Annak idején a harmadik ipari forradalom a számítógépek elterjedésével vette kezdetét. A digitális kor a múlt század közepén elkezdődött. A javában zajló negyedik ipari forradalom viszont már az olyan fejlesztésekről szól mint a biotechnológia, a mesterséges intelligencia vagy a háromdimenziós nyomtatás. Mi ebből nem túl sok mindent észlelünk, a világban azonban ezek az események már-már követhetetlen gyorsasággal zajlanak. Ijesztő tempóban változik minden, ezért elgondolkodtató, hogy van-e irányítója és tervezője ennek a gyors változásnak, vagy pedig mindez cunamiszerűen zúdul ránk, beláthatatlan következményekkel. Eközben nekünk, illetve az egész emberiségnek nincsenek tervei az emberi erőforrás szerepének, átalakulásának kezelésére. A változás mélyreható társadalmi hatásait is kérdéses, hogy mennyire tudjuk majd ellenőrzés alatt tartani. Teoretikusok, elemzők is nehezen tudnak megegyezni abban, hogy idősíkban hogyan helyezhető el a negyedik ipari forradalom teóriája. Míg bizonyos perspektívából javában zajlik, más nézőpont szerint még csak most kezdődik el igazán.

OLAJCSÚCS LESZ, DE A KERESLETI OLDALON

2010 előtt divatos volt az olajhozam-csúcsról írni. A fokozódó felhasználás mellett a teória alapján néhány évtizeden belül a Föld kőolajkészletei kimerülnének, addig is folyamatosan drágulna a fekete arany. Most úgy tűnik, hogy még ha valóban logikus, hogy a kőolaj egyszer el fog fogyni, az ára nem emelkedni, hanem csúszni kezdett. Bonyolult, és nem csak gazdasági, hanem egyéb összetett folyamatok vezettek oda, hogy most még mindig ennyire olcsó a kőolaj. Globálisan szemlélve a folyamatokat, jó okunk van azt feltételezni, hogy a háttérből irányított, tudatos folyamatról van szó. Néhány évvel ezelőtt még szakmai körökben is lenézték azokat, akik azt jövendölték, hogy 2016-ban 40, sőt, 30 dollár alá csökken a kőolaj hordónkénti ára. Joggal sejthető, hogy ha irányítják a folyamatot, akkor annak a stratégiai célpontja Oroszország, mely a magas olajárnak köszönhetően tudta ismét megszilárdítani nagyhatalmi pozícióját a világban. Amíg egyesek az alacsony kőolajáraktól szenvednek, illetve már nagy gyorsasággal a csőd felé sodródnak, vannak országok, melyek történelmi léptékkel is csak ritkán előforduló, kedvező körülmények haszonélvezői lehetnének. A monetáris lazítás még tart. A hitelek soha nem voltak ilyen olcsóak. Az alacsony energiaárak pedig ezzel egy időben jelentős költségektől mentesítik azokat az országokat, melyek az energiahordozók importjára vannak utalva. Az iskolákban, egyetemeken utólag oktatják majd, hogy voltak olyan államok, melyek még egy ilyen lehetőséggel sem tudtak élni.

KIVÁGJUK A REZET?

Most ismét olajcsúcsot jövendölnek, de nem a kínálati, hanem a keresleti oldalon. Úgy tűnik, végül azoknak lesz igazuk, akik már korábban is azzal a hasonlattal éltek, hogy a kőkorszak sem úgy ért véget, hogy elfogyott a kő. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően és a megújuló energiafajták felhasználásának terjedésével a kőolaj iránti kereslet elkezd majd rohamosan csökkenni. A trendekből most ezt lehet kiolvasni, de nem várt események mindig közbeszólhatnak. A szél és a napenergia felhasználása azonban 10-15 éven belül olyan elterjedtté válhat, hogy a kőolaj már nem számít majd stratégiai árucikknek. Ez egyébként abba a koncepcióba is beleillik, miszerint a történelem ismétli önmagát. A szélenergia felhasználása nem új találmány. Gondoljunk csak a szélmalmokra vagy a vitorláshajókra. De a fémek piacán is „forradalmi” változások zajlanak. Kína gazdaságának lassulása eleve kihat az acélkeresletre. Másrészt a világ autóipara is a más, könnyebb alapanyagok irányába orientálódik. A következő 20 évben a világ acélkereslete a mostaninak a háromnegyedére csökkenhet ezek miatt. Az elektromos autók terjedése miatt viszont a jövőben talán a réz lehet a menő. Aki hosszú távú befektetésekben gondolkodik, érdemes-e a rezet fontolóra vennie? Ebben sem lehetünk biztosak. A réz ára 2001-től 2006-ig nagymértékben ingadozott, egyes években 30 százalékkal csökkent, más években pedig 150 százalékkal emelkedett. Kína réz iránti kereslete viszonylag stabil volt, más tényezők játszottak szerepet a piac alakulásában. Egyes szakértők szerint viszont nem a réz, hanem a grafén lesz a jövő nyersanyaga. A grafén egy kétdimenziós, egyetlen atomvastagságú szénréteg. Keményebb azonban a gyémántnál, és háromszázszor erősebb az acélnál. Sokszorta jobb elektromos vezető a réznél, rugalmasabb a guminál, színtelen és egyben leheletkönnyű fajsúlyú. Felhasználása lehetővé teszi az összehajtható képernyő megalkotását. A személyre szabott orvoslást lehetővé tevő egyszerű génmanipuláció, az új energiatároló rendszerek létrehozása, mindez valószínűleg a grafén segítségével lesz megvalósítható. Jó eséllyel ez lehet az alapja a jövő technológiájának.