Az esős időjárás miatt elhúzódik a kukorica betakarítása és az őszi vetés. Az olajrepcét egyre nagyobb területen termesztik, tavaszra még több helyen látunk majd végtelennek tűnő sárga táblákat.
A repce szépen fejlődött az ősz folyamán (Tóth Péter felvétele)
Tomik Nimród, a topolyai Gazdakör alelnöke elmondta, hogy a kukorica betakarítása elhúzódik, mert az utóbbi hetekben az eső rendre hátráltatta a munkálatokat. Az arra hajlamos fajtáknál már a szemek rothadását, penészedését is megfigyelték, más fajták esetében azonban a kukorica a szárán akár tavaszig is képes megőrizni a minőségét. A csapadékos, ködös, „nyálkás” időjárás miatt a szem nedvességtartalma tartósan 16 százalékos vagy ennél is nagyobb.
A kukoricahozamok viszonylag jók, de mégsem beszélhetünk olyan rekordtermésről, amiről még a betakarítás előtt szó volt. Holdanként 5-6 tonnányi terméshozamokat jegyeznek Topolyán és környékén. Úgy tűnik, a búza vetése is elhúzódik, október 25-ig tart az optimális vetési időszak, de sokan még nem tudták bevetni a tervezett területeiket. Nagyon népszerű, mondhatnánk igazi slágernövény azonban az olajrepce, melynek vetésterülete az utóbbi években rohamosan megnőtt a Telecskai-dombok környékén. A csapadékos időjárás kedvezően befolyásolta a fejlődését, de Tomik Nimród szerint a későbbiekben a repce a szárazságot is jól tűri. Ez az olajnövény annak köszönheti a népszerűségét, hogy az utóbbi időben rendre 40 dinár körüli árat fizetnek érte. Az árban nem tapasztalhatóak nagyobb oszcillációk, és a felvásárlással, kifizetéssel sem szokott gond lenni. A vetésforgóba pedig (részben) beilleszthető a kalászosok helyére. A gazdák általában hektáronkénti 3–5 tonnás hozamról számolnak be, így nem nehéz kiszámolni, hogy miért lett ilyen népszerű ez az olajnövény. A Gazdakör alelnöke szerint a repce esetében arra kell ügyelni, hogy az apró magvakat megfelelő sor- és tőtávolságra ültessék el. Gyakori hiba, hogy tapasztalatok híján a termelők nem jól állítják be a vetőgépet. Emellett a rovarok kártételére is oda kell figyelni. Úgy tűnik, hogy a repce térhódítása a bundásbogár elterjedését is elősegíti. Ez a 8–13 mm hosszú, fehéres-sárgás szőrökkel borított bogár a virágrészeket károsítja. A porzót, a termőt, a sziromleveleket is megrágja, aminek következtében többnyire elmarad a megtermékenyülés. Betelepedése elsősorban a tábla szélére, szegélyére koncentrálódik, így a szegély fertőzöttsége a nagy táblák esetében is magasabb. Ezért a nagy táblákon történő termesztés eleve mérsékelheti a bundásbogarak kártételét. Érdekes megfigyelés, hogy amikor a tábla szélén kialakul a bundásbogár egy populációja, csak lassan „rágcsálgatnak”, majd amikor más irányból – feltehetően szagról – megérzik egy újabb csoport jelenlétét, mohóbbá, falánkabbá válnak, miközben a megrágott növényi részeket gyakran lenyelni sem érkeznek, inkább „kiköpködik”. Mintha ezzel arra törekednének, hogy kevesebb jusson a másiknak.
Branko Dudić, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója arról számolt be, hogy a tervezett területeket már bevetették őszi kalászosokkal, a kukoricát betakarították, és az őszi szántást is hamarosan befejezik. A szövetkezet parcelláin hektáronként átlagban 9700 kilogramm kukorica termett. A termelőknek szolgáltatás gyanánt továbbra is betakarítják a tengerit, felvásárlásával is foglakoznak, jelenleg kilogrammjáért 15 dinárt fizetnek, ami valamivel magasabb a korábbi árnál. Napraforgóból a szövetkezet parcelláin 3960 kilogramm termett hektáronként, a termelőktől az olajos magvakat 36 dinárért vásárolták fel. Branko Dudić elmondta még, hogy továbbra is szerződéses viszonyt kínálnak a termelőknek: garantált felvásárlást, és a szerződésben lefektetett arányok szerint az újratermelési anyagokat is biztosítják. A Bácska emellett továbbra is felvásárolja a hízókat és a malacokat. A hízók kilogrammjáért 153, a malacok kilogrammjáért pedig 160 dinárt fizet.
