A Déli Áramlat gázvezeték megépülése hosszú távon megoldhatta volna a Balkán és Magyarország gázellátásának a gondját, de a Balkánon át Ausztriáig húzódó vezeték megépülését sikerült két évvel ezelőtt leállítani. A fő ellenzői az Egyesült Államok és az Európai Bizottság volt, az előbbi az orosz gazdasági befolyás megerősödésétől féltette a Balkánt és Közép-Európát, az utóbbi pedig az uniós versenyszabályok megsértésére hivatkozott, azt hangoztatva, hogy nem lehet ugyanaz a kivitelező és gázszállító, bár a gyanú szerint nemcsak a szabályokhoz betű szerint ragaszkodó törvénytiszteletről lehetett szó, hanem az érdekekről is. Például a német gazdasági érdekekről. Ha ugyanis Ukrajna megkerülésére nem létesül déli gázvezeték, csak északi, akkor Ausztriának, a visegrádi országoknak, de még a balkáni államoknak is Németországon át kell beszereznie az orosz gázt, miután Moszkva ígéretéhez híven 2019-ben leállítja az Ukrajnán keresztüli gázszállítást.
Ezt a gyanút megerősíteni látszik, hogy miközben az Európai Bizottság meghiúsította a Déli Áramlat megépülését, aközben az Északi Áramlat 2 kivitelezésével kapcsolatban nem emeltek kifogást. A magyarázat szerint az északi gázvezetékre nem vonatkozik az az EU-szabály, amelyre hivatkozva az Unió kifogást emelt a Déli Áramlat ellen, az Északi Áramlat 2 ugyanis a Balti-tenger alatt fut majd egészen az EU-ba lépésig.
Az Északi Áramlat vezetékpár megépítésével a jelenlegi kétszeresére, évi 110 milliárd köbméterre nőne az Oroszország és Németország közötti szállítási útvonal kapacitása. A vezetékpárral már teljesen képesek lennének kiváltani az ukrán vezetéket, a kelet-közép-európai és balkáni országoknak pedig 2019 után Németországon keresztül kellene beszerezniük a nélkülözhetetlen orosz energiahordozót, ezután ugyanis a Török Áramlat megépítése is szükségtelenné válna.
Most ezért folytatódik az orosz gáz miatti „gázháború”, bár a „frontvonalak” máshol húzódnak. Az Északi Áramlat 2 leghevesebb ellenzői a balti államok és Lengyelország, de felsorakozik mellettük a másik három visegrádi ország is. A balti államok azt követelik, hogy az Európai Unió legfelsőbb szintjén szülessen döntés az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatban. Október közepén a V4 államfői adtak ki közös nyilatkozatot azügy kapcsán. A gázpiacok diverzifikációjára hivatkozva egyértelműen elutasították a gázvezeték kiépítésének tervét, amely szerintük Ukrajnát is rendkívül kedvezőtlenül érintené. Andrzej Duda lengyel elnök nyilatkozata szerint a találkozón az volt a közös álláspont, hogy az energiahordozót Oroszországból Németországba szállító gázvezeték terve gazdaságilag nem megalapozott, és politikai jellegű.
A közép- és kelet-európai, valamint amerikai aggodalmak szerint csökkenhet az EU energiabiztonsága, ha az általa felhasznált gáz harmada oroszországi eredetű. Hozzá kell tenni, sem az Egyesült Államoknak, sem a kelet-közép-európai államoknak nem érdeke, hogy az államcsőd szélén táncoló Ukrajna elessen a tranzitdíj tetemes összegétől.
Az amerikai Energy Post elemzőközpontban nem így látják. Szerintük meg kell épülnie az Északi Áramlat 2 gázvezetéknek, annak ellenére, hogy megromlott a nyugati országok viszonya Oroszországgal. Ezt kívánja a gazdasági érdek, versenyképes európai piacot ugyanis orosz gáz nélkül nem lehet fenntartani, ez pedig felülírja az orosz befolyástól óvó geopolitikai érdekeket. Az elemzők figyelmeztetnek, hogy a hollandiai és a norvégiai gázlelőhelyek termelése folyamatosan csökken, egyelőre tehát nincs alternatívája a Keletről szállított energiahordozónak.
