Pénteken délután felavatták a kishegyesi színház falára elhelyezett emléktáblát, amellyel az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom menekültjeinek és az őket befogadó vajdasági magyaroknak állítottak emléket. A táblát dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke leplezték le. Az avatást követően a jelenlévők mécseseket helyeztek az emléktáblához, majd egy 56-os tematikájú konferencia kezdődött a helyi közösség padlástermében. Az emléktáblát Magyarország szabadkai főkonzulátusa állíttatta az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatásával.
Az emlékezők mécsest helyeztek el az emléktábla elé (Lakatos János felvétele)
– A 60. évforduló egy olyan jelentős évforduló, amikor az előző megemlékezések tapasztalataiból az 1956-os emlékbizottság úgy gondolta, hogy vannak még sötét foltjai a forradalomnak, a menekülőknek, illetve az őket segítőknek külföldön. Ezt a történetet érdemes kutatni, és bemutatni az utókornak. A hazaszeretetnek és a magyarságvállalásnak ez egy olyan ékes példája volt, amikor a Magyarországról menekülők Kishegyesen az itteni magyarságtól segítséget kaptak, ami elfeledtette, hogy két országban éltünk, és egy katonailag jól őrzött határ választotta el Magyarországot Jugoszláviától. Azért is fontos, hogy ennek emléket állítsunk, mert a bácskai magyarság 1944 októberétől kezdve 1945-ön át komoly megpróbáltatásokon ment át, és súlyos véráldozatok követték a partizán katonai közigazgatást. Ennek a tükrében 12 évvel később újra segítséget nyújtottak a Magyarországról menekülőknek, akik ügyét a jugoszláv pártvezetés is veszélyesnek tekintette a saját államberendezkedésére nézve. Ez olyan önfeláldozásról és olyan kitűnő magyarságtudat-vállalásról tesz tanúbizonyságot, amelynek mindenképpen fontos volt emléktáblát állítani – nyilatkozta a médiának Babity János, aki szerint a határ elválaszthat bennünket, de a közös nyelvünk és kultúránk nem választ el.
Hajnal Jenő az 56-os szabadságharc kapcsán úgy fogalmazott, hogy annak délvidéki kisugárzását igazán csak napjainkban kezdjük érezni.
– Ennyi megemlékezésre, ennyi kegyeletadási alkalomra soha nem került sor a korábbi években. Ennek az a magyarázata, hogy most kezdjük felfedezni mindazt, amit az itt élő magyarság 60 évvel ezelőtt nyújtott a Magyarországról menekülő nemzettársaknak. Kishegyes kiemelt helyszín ebből a szempontból. Amíg itt otthon érezhették magukat azok a menekültek, aki később erről a tájról Szerbia más részeire, majd a világ számos tájára eljutottak, valamilyen módon a szívükben őrizték azt az emléket, amikor a szolidaritásnak és a segíteni akarásnak hihetetlen kapcsolatát élhették meg a magyarok. A nemzet egymásra találásának egy rövid pillanata volt ez, a szerb hatalom ezt valamilyen módon megérezte, és a menekülteket átirányította más területekre – mondta el az elnök, majd hozzáfűzte, hogy a kishegyesi tábla annak állít emléket, hogy ha bajban vagyunk, akkor egymásra számíthatunk.
Mohácsi Zoltánt, a kishegyesi helyi közösség tanácsának elnökét örömmel tölti el, hogy alig fejeződött be a főtér rendezésének első fázisa, máris egy nemes tartalommal gyarapodott a hely.
– Azt szeretnénk, hogy ahogyan a főteret, úgy az emléktáblát is magukénak érezzék a kishegyesiek. Büszkék lehetünk, hogy Kishegyes is egyik helyszíne lett az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára rendezett programsorozatnak. Akik a forradalom után úgy döntöttek, hogy elhagyják az anyaországot, azoknak egy része a déli határt választotta. Kishegyes, akárcsak a többi település, befogadta a menekülteket, és segítettek nekik. Mondhatni, befogadta a magyar a magyart. A jelenben az a feladatunk, hogy ápoljuk 56 emlékét, és továbbadjuk a jövő nemzedékeinek – fogalmazott a tanácselnök.
Az avatási ünnepséget követő konferenciát Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a kishegyesi helyi közösség és a Nagy Imre Társaság szervezte, számolt be médiának Kudlik Zoltán, a társaság szabadkai szervezetének elnöke.
– A konferencia az 1956-os forradalom idején történt kishegyesi eseményeket dolgozza fel. Itt főként a menekültekre gondolok, akik itt voltak elszállásolva a forradalom leverése után. Ennek a nemzetközi, jogi kérdései is a tanácskozás témáját alkotják – mondta Kudlik. A tanácskozáson előadást tartott dr. Birkás Norbert, az OVF Főigazgatói Hivatalának jogi előadója, Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Levéltár munkatársa, dr. Mészáros Zoltán, a Szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa, Szőke Anna néprajzkutató és dr. Virág Gábor helytörténész.
