A bánáti Lukácsfalvát ma is kertészfaluként emlegetik, bár már csak néhány család él kizárólag konyhakerti növények termesztéséből. Az elvándorlás három-négy év alatt megfelezte az itt élők számát. Az iskola két alsó tagozatának a fennmaradása is kétségessé vált.
Az óvodában két nyelven folyik a foglalkozás (Fotó: Kecskés István)
Az iskola a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola kihelyezett tagozataként működik. Ha a tanulók száma tíz alá csökken, akkor becsukhatják. A múlt tanévben 13 tanulójuk volt, az idén viszont nem írattak be magyar elsőst.
A bajt tetézi, hogy egyre többen hagyják ott a kertészetet. Egy 2001-es kimutatás szerint a faluban 32 család foglalkozott konyhakerti növények termesztésével, ma viszont hat-hét család él kertészetből.
Az iskola fenntartása az itteni magyarság szempontjából kulcsfontosságú. Az idén két osztatlan – egy magyar és egy szerb tannyelvű – tagozatban összesen tíz alsós tanul. A felsősök Nagybecskereken folytatják iskoláztatásukat. Évről évre kevesebb a tanuló, de eddig még sikerült fenntartani az iskola megmaradásához szükséges minimális létszámot.
– Várhatólag hamarosan elkészül az iskolahálózat. De itt összetett kérdéseket kell figyelembe venni, mint amilyen a gyerekek oktatásra való joga. Az alsós korosztályú gyerekek és a náluk fiatalabb, iskoláskor előtti gyerekeknek utazni kellene másik iskolába. Az ilyen korosztályú gyerekek utaztatására viszont többek között a kíséretet is biztosítani kellene. Az iskola bezárása bármelyik kis településen – legyen az Lukácsfalva vagy másik helység – szerintem nem jó megoldás – véli Jelena Jenovay, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola igazgatónője.
Labanc Krisztina tanítónőtől megtudtuk, hogy a magyar tagozaton három korosztály tanul egyidejűleg: másodikosok, harmadikosok és negyedikesek. Elsőst az idén nem írattak be. A tanítási feltételek viszont jók. Az iskola fennmaradása mellett szól a felszereltsége. Az épületen az idén is végeztek felújítási munkálatokat: kimeszelték, lecserélték a padlózatot. Nekik is van interaktív táblájuk, vezeték nélküli internetjük is.
A lukácsfalvi magyar diákok (Fotó: Kecskés István)
Lukácsfalván 1970 óta működik az óvoda. Abban az időben évente 18-20 kis óvodásuk volt. Az idén a szerb/magyar kombinált csoportban hatan vannak, és közülük jövőre hárman indulnak iskolába.
– Rengetegen elhagyták a falut, főleg a fiatalok. Úgyhogy a gyerekek száma is csökkent. A két osztályról az osztályok száma így egy osztályra csökkent, és ennek a következménye az lett, hogy az óvodába is kevesebb gyerek lett beíratva. Ugyanis nincs kit beírni az óvodába – mondja Bogyó Ildikó óvónő.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a bánáti kertészfaluban 498-an éltek, ma háromszázan sincsenek. Többségük nyugdíjas, a 15 és 30 életév közötti fiatalból tíz-egynéhányan maradtak. A faluban több mint húsz ház áll lakatlanul. Az iskola esetleges bezárása nyilván erősítené az elvándorlási szándékot. Mert az iskola is a szülőfalujához köti a fiatalokat.
– Az elmúlt években rengetegen elköltöztek Lukácsfalváról. Főleg munkát vállalnak külföldön. Ezzel arányosan az iskolában a gyerekek száma is lecsökkent, most egy kicsit hullámzó. De azért mi nagyon reménykedünk, hogy még sokáig megmarad az iskolánk – mondja Bakos Ervin szülő.
Az iskolához való ragaszkodásukat a lukácsfalviak eddig mindig megmutatták, és ezen nem akarnak a jövőben sem változtatni.
– Az, hogy a jelenlegi állapot milyen, és nemcsak jelenleg, hanem visszamenőleg jó pár éve ez már ott van, súrolja azt a határt, hogy ez most rentábilis vagy nem. Erről nem is tudnék véleményt mondani. Ami a helyi közösséget és a civil egyesületeket illeti, szívvel-lélekkel támogatják az iskola fennmaradását. A fásításnál, a fűkaszálásnál, egyéb munkaakcióknál jelen vagyunk, és a jövőbe is támogatni fogjuk – nyilatkozta Balanyi Sándor, a lukácsfalvi helyi közösség tanácsának a tagja.
Ha jövőre az első osztályba beíratják a két magyar és az egy szerb kisdiákot, akkor talán egy időre elhárul a lukácsfalvi iskola bezárásának veszélye.
