Szerbia ismét javított a külkereskedelmi mérlegén ebben az évben. A legnagyobb exportőr továbbra is a Fiat Automobili Srbija gépjárműgyártó vállalat. A Fiat Chrysler szerbiai leányvállalatának kivitele szeptember végéig meghaladta a 886,6 millió eurót. Második a Smederevói Acélművek a szeptember végén jegyzett 246 milliós exportjával, harmadik a gumiabroncsokat gyártó, francia tulajdonban lévő Tiger Tyres több mint 238,6 millió euróval, a negyedik pedig a Philip Morris Operations. A dohányipari vállalat kivitele az év első kilenc hónapjában elérte a 167,8 millió eurót. A listán ötödik a NIS 165,2 milliós kivitelével, következik a HIP Petrohemija 150,7 millióval, hetedik pedig az MK Grupa 137,5 milliós exportjával. A Gorenje szerbiai leányvállalata alig marad el ettől, 135,5 milliós exportjával a Victoria group kivitele 126,1 millió, a Tetra pak pedig 124,9 milliós kivitellel tizedik a listán. Az autóalkatrészeket gyártó Yura tizenegyedik 117,3 millióval, a Hemofarm pedig 115,5 milliós exportot valósított meg az év első kilenc hónapjában. A Robert Bosch i Leoni 109,8, míg a lőszergyártó Jugoimport SDPR 99,5 millióval járult hozzá az ország külkereskedelmi mérlegének javításához.
Január 1-től, augusztus 31-ével bezárólag Szerbia külkereskedelmi forgalma elérte a 20 milliárd eurót, ami 7,3 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az időszakon belül szemlélve az augusztusi kivitel 1,02 milliárdot tett ki, a 2015-ös augusztusi adathoz képest 12,4 százalékkal, 2016 júliusához képest pedig 0,9 százalékkal növekedett. A legtöbbet Olaszországba, Németországba és Bosznia-Hercegovinába exportáltunk. Az importot tekintve a behozatal értéke augusztusban 1,38 milliárdot tett ki, ami 10,8 százalékkal több az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. Az év első nyolc hónapjában 8,71 milliárd euró értékben exportáltunk és 11,29 milliárd értékben importáltunk. Az export 9,3, az import 5,8 százalékkal nőtt. Mindez a külkereskedelmi mérleg javulását eredményezte. A kivitel 77,2 százalékban fedezi a a behozatalt, a múlt év azonos időszakában a fedezet 74,8 százalékos volt. Az export tekintetében a régiók közül első helyen van Vajdaság, a teljes kivitel 31,2 százaléka innen származik. A nyugat-szerbiai régió 27,3, a külön régiót képező fővárosi körzet 25, a délkelet-szerbiai régió pedig 16,3 százalékban járult hozzá. Az adatokat úgy kell azonban kezelni, hogy számos cégnek van például a fővárosban székhelye vagy kirendeltsége, amely az exportot lebonyolítja, az árut esetleg más helyen termelhetik. Ugyanez érvényes a behozatalra is. Első a belgrádi régió 45,3 százalékkal, követi Vajdaság a maga 26,2 százalékos importrészesedésével. Legnagyobb értékben Olaszországba exportáltunk, második Németország, harmadik Bosznia-Hercegovina, negyedik Románia, ötödik pedig az Orosz Föderáció a listán. A behozatali listán viszont Németország az első, Olaszország a második, Kína és az Orosz Föderáció pedig holtversenyben harmadik legnagyobb szállítóink. Az egyes országokkal egymás között lebonyolított forgalom tekintetében külkereskedelmi többletet sikerült megvalósítanunk Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Olaszországgal, Romániával, Szlovákiával, Horvátországgal, de még az Egyesült Királysággal is. A legnagyobb kereskedelmi deficitet a Kínával és az Orosz Föderációval történő árucsere során valósítjuk meg. Kínából főleg műszaki cikkeket, az oroszoktól pedig energiahordozókat, kőolajat és földgázt importálunk nagy tételekben.
