Nem sokkal azt megelőzően, hogy a koszovói alkotmánybíróság az alkotmány szempontjából megfelelőnek minősítette a trepčai bányakomplexumról szóló törvényt, Saša Radulović, az ellenzéki Elég volt mozgalom frakcióvezetője a Szerbiai Képviselőházban levéllel fordult az Európai Parlamenthez, amelyben rámutatott: Koszovó a törvénnyel a magántulajdon szentségét és sérthetetlenségét vitatja, illetve tiporja el.
A trepčai bányakomplexumot a második világháború előtt, 1927-ben alapították, tehát jóval, pontosabban negyven évvel azelőtt, hogy Koszovó tartomány státuszát nyerte volna el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság idejében, érvelt levelében Radulović. Mint hozzátette, Trepča a részvényesek, illetve a hitelezők tulajdonában áll – tekintettel arra, hogy a komplexum bizonyos elemei csődeljárás alatt állnak.
– Ilyesmi egyetlen más, Koszovóban élő nemzet tulajdonával nem történt meg, csak a szerbekével. Maga a törvény csupán arról rendelkezik, hogy a komplexum tőkéjének 80 százalékban Koszovó a tulajdonosa, 20 százalékban pedig az alkalmazottak. Emellett egyetlen releváns rendelkezést sem tartalmaz a jogszabály. Ezért a szóban forgó aktus – és nem törvény –, nem más, mint a vagyon elrablása és a magántulajdon megkérdőjelezése. Ehhez hasonló jogi aktusok szinte sehol a világban nem születtek. Ilyesmire még Hugo Chávez sem vetemedett, ő a kárpótlásos államosítás intézményét választotta, nem kobozta el mindennemű térítés nélkül a magántulajdont. A koszovói parlament döntésének semmi köze a joguralomhoz, a természetes joghoz és a civilizációs vívmányokhoz. Ez a döntés egész Európa viszonylatában megkérdőjelezi a demokráciát és a joguralmat. Mindez tökéletes vizsga az EU számára, hiszen koszovói küldöttsége, az EULEX, által magára vállalta a joguralom meghonosítását és tiszteletben tartásának biztosítását Koszovóban. Szerbiának a gyakorlatban nincsen hatalma Koszovóban, ezért nem védheti meg polgárait és érdekeiket. Az EU viszont megteheti ezt. Ha mégsem teszi meg, akkor például Törökország minden további nélkül elkobozhatja az orosz Sberbankot, Oroszország a norvég Telenort, Szerbia pedig a horvát Ideát, vagy a német Hemofarmot. Mindez teljes mértékben jogos lenne, tekintettel a Trepčáról szóló törvényre és az azzal kapcsolatos kiemelkedő gyakorlatra. Koszovó nem tagja az Európa Tanácsnak, sem az ENSZ-nek. Egyesek szuverén államként tekintenek Koszovóra, mások továbbra is Szerbia déli tartományaként. Mindennek semmi köze az alapvető kérdéshez: vajon jogában áll-e bárkinek elkobozni valaki másnak a vagyonát, csupán azért, mert más nemzethez tartozó jogi, vagy természetes személyek tulajdonában áll – fogalmazott levelében Radulović.
