Itt a hétvége, melyen az óraátállításnak köszönhetően egy órával többet alhatunk, hiszen vasárnap hajnalban háromról két órára állítjuk a mutatókat, azaz az időnk visszazökken rendes kerékvágásába. A világ száztíz országában minden év március utolsó hétvégéjén előre tekerik az óramutatókat, és ezzel megkezdődik a nyári időszámítás, majd október utolsó hétvégéjén visszaállítják az órákat.
A nyári időszámítás bevezetésére már az 1700-as évek végén születtek javaslatok, de először 1916-ban állították át az órákat Németországban, majd Nagy-Britanniában, a következő évtizedekben pedig egyre több országban vezették be a nyári időszámítást és 1970 óta Nyugat-Európa államai is átállítják az órákat. A legtöbben úgy vélekednek, ez jó módja a nyári hónapok világos órái kihasználásának, mellyel energiát takarítunk meg, nő a termelékenység, de sok előny származik belőle azok számára is, akiknek az iskola vagy a munka után egyéb szabadtéri programjuk van, csökkenhet a közúti balesetek száma, sőt a bűncselekmények száma is mérséklődhet, hiszen este kevesebbet tartózkodnak az emberek a sötétben.
Csakhogy az óra előre majd visszaállításának szép számmal akadnak ellenzői is, akik szerint az energiamegtakarítás igen kicsi, az óraátállítást követő napokban a közúti balesetek száma növekszik, zavart okozhat az elektronikus szerkezetek óráinak beállításában és a bioritmusunkat is megzavarja, ami az alvászavartól a depresszió mélyüléséig is terjedhet és az infarktusos esetek száma is megnő.
Nada Kosić Bibić, a szabadkai Közegészségügyi Intézet Egészségnépszerűsítő Központjának vezetője lapunknak elmondta, az óraátállítást szervezetünk stresszként éli meg, hiszen belső óránkat is át kell állítanunk, más időpontban kelünk, sőt immár azokat az órákat is sötétben töltjük, melyeknél megszoktuk, hogy még világos van.
– A szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez, s ezt az átállást egyesek könnyebben, mások nehezebben vészelik át. Leginkább az idősebbek és a krónikus betegségben szenvedők érzik a hatását, és nekik akár két-három hétbe is beletelik, mire átállnak, de még a fiataloknak, az erős szervezetűeknek is kell pár nap, hogy alkalmazkodjanak. Most egy órával többet alhatunk, ami kedvezőbb helyzet, mint tavasszal, amikor a szervezet éjszakai pihenése egy órával megrövidül, azonban hiába alszunk egy órával többet, a szervezetnek előbb is kell megkezdenie a pihenést, mint korábban, s nagyon fontos, mikor kezdjük meg az éjszakai álmunkat, hiszen este tíz-tizenegy és éjjel két-három óra között alszunk a legmélyebben, ezért nagyon fontos, hogy éjfél előtt lefeküdjünk aludni.
Mint a szakember elmondta, nagyon fontos, hogy a reggeli órákban ne legyen sok dolgunk, hogy hagyjunk időt a szervezetünknek az ébredésre, aktivizálódásra, igyunk több folyadékot, és figyeljünk oda, hogy a reggelt folyadékbevitellel és egy gyümölcs elfogyasztásával kezdjük, vigyünk be minél több vitamint és ásványi anyagot a szervezetbe, mert ez energiát ad. Nada Kosić Bibić kiemelte, a nyári időszámítást gazdasági okok miatt vezették be, de az óraátállítás rontja a koncentrációt, kihat a hangulatunkra és az általános pszichofizikai állapotunkra is, sőt növelheti a depressziós hangulatot is, azaz számos negatív hatása van az emberi szervezetre, ezért egészségügyi szempontból a legjobb lenne, ha nem manipulálnák az idővel.
