A szegedi Reök-palotában látható péntektől az épület névadójáról, Reök Iván Lajosról életében készült és fennmaradt egyetlen portré. Herczeg Tamás, a 2007-ben felújított szecessziós palotában helyet kapó Regionális Összművészeti Központot működtető Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta, hogy az 1903-ban Horgoson készült pasztellképet Reök Iván Lajos leszármazottai adták az intézmény kezelésébe. Az alkotást ezentúl a palota első emeleti szalonjában láthatja a közönség.
Reök Iván Lajos földbirtokos, vízépítő mérnök kiemelkedő szerepet játszott a Tisza szabályozásában, de ő volt az egyike az elsőknek, akik fölvetették a Szeged környéki földgázmezők kiaknázásának lehetőségét. Unokatestvérével, Munkácsy Mihállyal egyik párizsi útjuk során ismerkedtek meg Magyar Ede építésszel, akit megbízott a palota tervezésével – közölte az igazgató. A korát jóval megelőző épület, a magyar szecesszió egyik legszebb példája lett, jóval több mint egy család lakhelye – tette hozzá. Reök Iván Lajos családjából az egyetlen, akit nem a szegedi református temető kriptájában temettek el. Sírja Horgoson található, mivel birtokainak jelentős része Trianon után a határ túlsó oldalára került, és ő a falu melletti majorságot választotta utolsó éveiben otthonául – tudatta az igazgató.
Sors Róbert, a horgosi helyi közösség elnöke elmondta, hogy a közösség megtisztította a sír környékét, helyreállították az azt jelző keresztet. Immár ötödik éve a faluban élő fiatalok és a település vezetői ősszel elzarándokolnak az egykori birtok egyik szegletében található sírhoz. A falut ezer szál kötötte, és köti ma is Szegedhez. A város több polgárának is volt nyaralója Horgoson, a villasor jó néhány épületét pedig a Reök-palotához hasonlóan Magyar Ede tervezte – közölte a polgármester. Hozzátette: az építész és az egykori földbirtokos nevét is utca, illetve tér őrzi a településen.
