2024. március 29., péntek

Szerződés-aláírás kezdő vállalkozókkal

Év végéig jelenhet meg a Prosperitati Alapítvány harmadik pályázati kiírása
Juhász Bálint (középütt) köszöntötte a támogatottakat (Molnár Edvárd felvétele)

Juhász Bálint (középütt) köszöntötte a támogatottakat (Molnár Edvárd felvétele)

A start-up támogatásokra kiírt pályázat 39 nyertes pályázójával írták alá a támogatási szerződéseket a Prosperitati Alapítvány munkatársai pénteken, Szabadkán. A második körben kiírt pályázat 94 személy számára hozott támogatást. A szóban forgó kiírásban 165 vállalkozó, vagy vállalkozást nyitni tervező személy jelentkezett. Közülük 158-an vehettek részt a négy hétvégén át megtartott képzésen, 114-en vizsgáztak sikeresen, majd 112-en vettek részt a mentori tevékenységben, végül pedig 102-en adtak be időben minden formai követelménynek megfelelő üzleti tervet, illetve pályázatot. A keretösszeg ebben a kategóriában 65 millió dinár volt. Pénteken azok írhatták alá a szerződést, akik már korábban vállalatot alapítottak, a többi sikeres pályázó a közeljövőben, a vállalatalapítást követően írhatja alá a támogatási szerződést.

Az egybegyűlteket elsőként Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője köszöntötte, majd

Farkas Imre, a szabadkai magyar Főkonzulátus külgazdasági attaséja szólt a sikeres pályázókhoz. Szavai szerint minden vállalkozónak érdemes tudnia, hogy kezdetben ajánlatos többet beletennie a vállalatba, annak érdekében, hogy később legyen minek visszajönnie.

Juhász rámutatott, a start-up pályázat keretében támogatott vállalkozók, azaz vállalatok struktúrája széles skálán mozog, vannak fiatal és kevésbé fiatal vállalatok, illetve vállalkozók, képviselteti magát a szolgáltatóipar, de a termelés is. A 94 pozitívan elbírált pályázó 10 százaléka a fémiparban aktív, többen foglalkoznak textiliparral, faiparral, pékiparral, de néhány programozó és tervező-mérnök is sikeresen pályázott, emelte ki Juhász.

– Biztosítékként minden támogatott az eszközre vonatkozó váltót tesz le az asztalra. A megvalósítást követően a támogatott azonnal köteles elszámolást benyújtani az alapítványnak, majd a fenntartás ideje alatt éves fenntartási elszámolást kell benyújtania mindenkinek. A támogatásból vásárolt eszközt öt évig nem szabad elidegeníteni, tehát sem eladni, sem bérbe adni, vagy elajándékozni. Ezt azzal is biztosítani próbáljuk, hogy ingóságra vonatkozó jelzálogot jegyzünk be minden egyes olyan eszközre, amely esetleg sorozatszámmal azonosítható. A támogatottaknak legalább egy évig kell működtetniük vállalatukat. Ha valakinek mégsem sikerülne egy évig fenntartania vállalatát, akkor a támogatott összeget a megfelelő kamatokkal köteles visszafizetni. Ezekre az esetleges támogatottakra a jövőben kockázatos pályázóként tekintenénk – taglalta Juhász Bálint.

A jövőben induló, elsősorban nagyobb vállalatokat megszólító hitel-pályázatokkal kapcsolatban a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője annyit tudott mondani, hogy a tervek szerint az év végéig megjelennek a pályázatok. Addig még ki kell dolgozni a konstrukciót, amelybe harmadik szereplőként a bankokat is bevonják.

A továbbiakban az is kiderült, hogy jövő héten az alapítvány megpróbálja megdönteni saját eddigi rekordját és megkísérel egy nap több mint 700 támogatottal szerződést aláírni. Ők azok a pályázók, akiket először elutasítottak, ám a támogatási keret kibővítésének köszönhetően mégis lehetőség nyílik támogatásukra. A következő kategóriákban írnak alá szerződést a támogatottakkal: falusi ház vásárlása, egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzése, tenyészállatok és méhek vásárlása, mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök beszerzése, öntözőrendszerek vásárlása. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag 80 százalékra sikerült növelni a támogatott projektumok arányát, emelte ki Juhász, rámutatván, hogy ez messze túlszárnyalja minden európai uniós vagy egyéb pályázati kiírás eredményét.

A pénteki rendezvény egyik vendége Pajrok Andor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője volt, aki a horvátországi küldöttséggel tapasztalatszerzés céljából érkezett Vajdaságba. Mivel a horvátországi magyarok számára a tervek szerint a következő évben válik hasonló gazdaságfejlesztési program elérhetővé, szerettek volna megismerkedni a Prosperitati Alapítvánnyal, és az általa működtetett rendszer részleteivel. Örömteli hír volt számukra, hogy 2017-től náluk is elérhetővé válik a vidék- és gazdaságfejlesztési stratégia elnevezésű dokumentum keretében az anyaországi támogatás, mondta Pajrok. Mint hozzátette, pillanatnyilag még csak előkészítik a pályáztatást lebonyolító szervezetnek az alapítását, ezért is utaztak Vajdaságba, hogy még a kezdetek kezdetén megismerkedjenek a sikeresen működő Prosperitati Alapítvánnyal.

Arancsity Angéla (Molnár Edvárd felvétele)

Arancsity Angéla (Molnár Edvárd felvétele)

Nagy István (Molnár Edvárd felvétele)

Nagy István (Molnár Edvárd felvétele)

Lakatos Tihamér (Molnár Edvárd felvétele)

Lakatos Tihamér (Molnár Edvárd felvétele)

BÍZNAK ÉS MERNEK

A szabadkai Arancsity Angéla egy könyvelői iroda tulajdonosa, amely a könyvelés mellett pályázati költségterveket is készít ügyfelei számára. A vállalatot az év elején alapította. A vállalatalapítás apropója az volt, hogy valahogyan megoldást kellett találnia nyugdíj előtt álló édesapja foglalkoztatására.

– Magával a pályázattal nem voltak gondjaim, viszont a második komponens során már komolyabb tudásra volt szükség. Először meg is ijedtem, mert tudtommal a második komponens magyarországi, vagyis a miénknél sokkal fejlettebb rendszer mintájára épült. Hosszabb időt vett igénybe, míg összeállítottam az üzleti tervet, míg megfogalmaztam, hogy értékelésem szerint milyen kilátásaim vannak és hogyan tudna fejlődni vállalkozásom – fogalmazott Angéla, aki 150 ezer dináros támogatást igényelt és el is nyerte a teljes összeget. Egyebek mellett nyomtatót és laptopot fog vásárolni. A fiatal nő szerint magánvállalkozás esetében a legfontosabb a bátorság, a kitartás és a szerencse.

Nagy István Péterrévéről érkezett, és vállalata olyasmivel foglalkozik, amivel a környéken még senki: szőlőőrrendszereket forgalmaz. Ezek olyan berendezések, amelyek a szőlészeteknek nyújtanak segítséget a permetezésben, pontosan felmérik, hogy mikor van a szőlőnek permetszerre szüksége, így el lehet kerülni a felesleges permetezést. A rendszer felállításához elsősorban informatikai eszközökre van szüksége a fiatal vállalkozónak, aki bízik vállalatának sikerességében, mert szavai szerint a hazai borászoknak nagy igénye lenne erre a berendezésre, hiszen egyre több betegség támadja meg a szőlőt, a permetezés pedig drága és szennyezi a környezetet. Nagy István 747 ezer dinárt igényelt és ennyit is kap.

Lakatos Tihamér Hajdújáráson működtet egy asztalosműhelyt. Kombinált-asztalosgép vásárlására igényelt támogatást. A teljes összeget, 750 ezer dinárt, nyerte el. A modern géppel, amely várhatóan hamarosan megérkezik műhelyébe, érdemben tudja növelni a termelés gyorsaságát, mondta a vállalkozó, aki nagyon elégedett a kétkomponensű pályázat keretében megszervezett képzéssel, mert úgy érzi, minden lényeges tudnivalóról tájékoztatták a kezdő vállalkozókat: például az adórendszerről, a járulékokról, a különböző vállalkozási formákról.