2022. január 25., kedd

Gondolatok a birkózásról

Régi és bölcs közmondás, hogy addig kell verni a vasat, míg meleg. Különösen érvényes ez az olyanfajta metálokra, amelyek gyorsan kihűlnek, mint például az arany. Davor Štefanek riói érme régen látott érdeklődést váltott ki az országban a birkózás iránt, s a szabadkai fiú származása miatt még Horvátországban is meglódult a sportág. Davor médiasztár lett, az olimpiát követő egy hónapban nem győzött eleget tenni a különböző meghívásoknak, s mindenhol a sportágát hirdette, bemutatva annak minden szépségét és nehézségét. A gyerekek fényképezkedni akartak vele, pólókra, sapkákra, sportcipőkre kértek aláírást, hiszen valóban nem kis dolog az, hogy egy olimpiai bajnok köztünk él, köztünk sportol, elérhető mindenki számára. Mindez természetesen jót tett a birkózásnak, amely a kiemelt sportágak közé került Szerbiában, és az eddigi, birkózásra szánt állami pénzeket megtöbbszörözik a következő olimpiai ciklusban. Ezeket az összegeket elméletben arra szánják, hogy országszerte növeljék az utánpótlás-versenyzők számát, a legfiatalabbakat megfelelő szakemberek eddzék, s a különböző nemzedékek minél több nemzetközi versenyre jussanak ki, értékes tapasztalatot szerezve ezzel.

Éremosztás Zomborban, balról Surányi Martin
Éremosztás Zomborban, balról Surányi Martin

Az olimpia után néhány héttel Zentán és Magyarkanizsán is megtartották a saját hagyományos utánpótlástornájukat, s örömmel vettük hírül, hogy Zombor és Szabadka is bekapcsolódik azon városok sorába, ahol a kicsiknek és a serdülőknek rendeznek nemzetközi versenyt. A nyugat-bácskai városban Zombor legnagyobb sportolójáról, Ivan Frgićről nevezték el az emléktornát, amelyet úgy képzeltek el, hogy a környező és baráti országokból meghívják a kadétválogatottakat kötött- és a szabadfogásban. Ezt csak úgy lehetett megszervezni, hogy péntektől vasárnapig tartott a torna, de az eredményeket végül nem lehetett megtudni, mert az első napi nagy felbuzdulás után a második napon már semmit sem közölt a Szerbiai Birkózószövetség honlapja, s egyetlen újság, köztük a belgrádi sportnapilap, a Sportski žurnal sem írt egyetlen szót sem róla. Mindebből az következik, hogy a szervezők nem tartották fontosnak a megfelelő időben értesíteni a megfelelő médiumokat a tornáról, s arra sem gondoltak, ha sehol sem teszik közzé az eredményeket, senki sem tud az eseményről írni.

Az SZBSZ honlapja már régóta csak egy pacni a nagy internetes rengetegben, amelyről csak jócskán késve és hézagosan tudunk informálódni még a belföldi birkózóeseményekről is, nemhogy arról, ami a nemzetközi birkózás berkeiben történik, holott a világszövetség, az UWW elnöke szerb. Látszik, hogy senki sem foglalkozik azzal a honlappal, amelyet a számlálójuk szerint mintegy 130 ezer ember látogatott már meg a világ 134 országából. A szövetségnek van ugyan szóvivője, de az egy igen huncut belgrádi fotóriporter, akivel olyan még nem történt meg, hogy valamit szívességből, szeretetből csinált volna meg, tehát szóvivői tisztjében még nem láttuk ténykedni, s biztosak lehetünk benne, hogy tőle aztán nem javul a helyzet a honlapon sem. Egy ilyen oldal fenntartása nem túl költséges dolog, s a szövetségnek biztosan van annyi pénze, hogy megfelelő információt nyújtson az érdeklődőknek, akiknek a száma Štefanek olimpiai aranya után csak magasabb lehet. Reméljük, hogy a szabadkaiak tanultak a zombori esetből, és nem hagyják így elkallódni az első alkalommal szombaton megrendezendő Stipan Dora-emléktornát.

És akkor távirati stílusban azokról a dolgokról, amelyekről biztosan tudunk:

1. Zomborban 8 ország válogatottja csapott össze. Kötöttfogásban Szerbia volt a legsikeresebb, szabadfogásban Bulgária, a lányoknál pedig Horvátország.

2. Ugyanezen a hétvégén, azaz szombaton Pesterzsébeten rendezte meg az ESMTK birkózószakosztálya az I. Kárpát-kupát kötött- és szabadfogásban, amely versenyen a csarnok névadóján, Kruj Ivánon kívül (aki mesteredző, kilenc (!) olimpián vett részt, s tagja a FILA halhatatlanok klubjának) olyan nagyságok jelentek meg, mint Kocsis Ferenc, Sike András, Bácsi Péter, Gáspár Tamás, Rácz Lajos, Ritter Árpád, Kovács István, Farkas Tibor és Berzicza Tamás, és amely versenyre meghívást kaptak a zentaiak is, akik közül Surányi Martin a 2. lett, Vámos Mátyás pedig a dobogó harmadik fokára állhatott fel (Martin vasárnap szintén ezüstérmes lett Zomborban).

3. Kedden megkezdődött az idei egyetemi világbajnokság a törökországi Çorumban. Az első nap a szabadfogás páratlan súlycsoportjait rendezték meg, s három iráni aranyérem született. A magyarok teljes küldöttséggel utaztak el, szerbiai indulókról nem tudunk.

4. Döntött az UWW, miszerint a világbajnokságok hónapja az október lesz, így a 2018-asé is, amelyet Budapesten rendeznek meg. A döntés azért született meg, mert az UWW szeretné növelni az esemény nézettségét, és optimális szintre emelni az indulók számát.

Ennyi.