2024. április 23., kedd

A helyi cégek jelentik a perspektívát

Adán az ipari zónában főként a község vállalatai építenek üzemcsarnokot – Az önkormányzat nagy lehetőséget lát a helyi turizmus fejlesztésében

Az elmúlt években Ada község önkormányzata sokat tett azért, hogy megfelelő infrastruktúrát biztosítson Adán az ipari zónában beruházni kívánó cégeknek. Bilicki Zoltán polgármester elmondta, hogy a közelmúltban átadták az ipari zónában a hetedik trafóállomást, emellett évről évre végeznek infrastrukturális fejlesztéseket is.

Az önkormányzat hét trafóállomást épített az ipari zónában (Csincsik Zsolt felvétele)

Az önkormányzat hét trafóállomást épített az ipari zónában (Csincsik Zsolt felvétele)

– Ada község önkormányzata az elmúlt hét-nyolc évben 60–70 millió dinárt ruházott be az ipari zóna infrastruktúrájának a fejlesztésébe. Ezzel tudjuk idecsábítani a beruházókat, illetve megteremteni a feltételeket a helyi vállalatoknak a fejlesztéshez. Az ipari zónában jelenleg zajlik az East West Bridge textilipari cég termelőcsarnokának az építése. Az elmúlt hónapokban megépült a BKG-Belmil termelőcsarnoka, valamint az adai Zupčanik fémipari cég vásárolt négyhektáros telket, amelyen legkésőbb tavaszra megkezdik az üzemcsarnok kiépítését. Egy olasz cég november 1-jén megkezdi működést az egykori Potisje szerszámgépgyár területén, ahol megvásároltak egy 800 négyzetméteres csarnokot, amelyben irodai székeket szerelnek össze. A vállalatban 20–30 fő fog dolgozni novembertől. Az ipari zónában 2008 óta kilenc termelőcsarnok épült ki, azzal, hogy nincs köztük az East West Bridge és a Zupčanik termelőcsarnoka, valamint az LPO fémipari cég új termelőcsarnoka, ami szintén az ipari zóna területén helyezkedik el, de a vállalat nem az önkormányzattól vette a telket – magyarázta Bilicki Zoltán, aki szerint az önkormányzatnak érdemes volt beruházni az ipari zóna fejlesztésébe. – Az ipari zóna inkább a helyi vállalkozásoknak nyújtott nagy lehetőséget, amelyek a korábbi telephelyen nem tudtak már nagyobb fejlesztéseket végrehajtani, kisebb mértékű volt a külföldi beruházók megjelenése. Ez nem feltétlen jelent gondot, mert a külföldi beruházók jönnek-mennek. Igazából a helyi cégek jelentik a perspektívát, amelyek több évtizedes múlttal rendelkeznek, és megállták a helyüket a modern kor követelményei között is. Irreális azt elvárni, hogy Ada községbe olyan beruházó érkezzen, aki majd több száz munkahelyet nyit. Az önkormányzat célja a kisebb vállalatok idevonzása, amelyek 20–80 főnek létesítenének munkahelyet. Az ilyen jellegű cégeknek lehet vonzó Ada község. Főként a Moholi nagy út befejezésével, amellyel Ada község kedvezőbb helyzetbe kerül az úthálózatot terén, mint amilyenben most van, mivel nincs közvetlen kijárata az autópályára. A fejlődés lehetőségét a helyi, versenyképes vállalatok támogatása jelenti, ami reálisabb lehetőség, mint az esetleges nagy külföldi vállalatok idevonzása. A nagy külföldi vállalatok figyelemmel kísérik a munkanélküliek számát. Az a cég, amely 300–400 főt alkalmazna, 3000–4000 munkanélküli közül válogatja ki a neki megfelelő munkaerőt. Ada községben a munkaközvetítőben körülbelül 800 munkanélkülit tartanak számon. Ez egy olyan adat, amit a beruházók tőlünk azonnal kérnek, és amikor meglátják, hogy a munkaerőt illetően milyenek a lehetőségeik, akkor sok esetben elbátortalanodnak – közölte a polgármester, aki szerint a közvélemény nyilván több külföldi beruházóra számított. Ezek távolmaradását a kis munkaerő-kínálattal, a demográfiai helyzettel, valamint a vám, a folyami kikötő, a vasút és az autópályára való közvetlen kijárat hiányával magyarázta.

Bilicki Zoltán elmondta: az önkormányzat az elkövetkező három-négy évben a helyi turizmus fejlesztésére kíván nagy hangsúlyt fektetni, mivel úgy látják, hogy a turizmusban a mezőgazdasághoz és a gazdasághoz képest sokkal kisebb beruházással sokkal nagyobb eredményt tudnak elérni.

– A turizmus területén az a fő célunk, hogy kiépítsük a wellnessközpontot, amelynek az építése a következő év első felében megkezdődik. Azt tervezzük, hogy a beruházás egy részét a kilobbizott pénzből, illetve azokból az eszközökből finanszírozzuk, amelyeket az önkormányzat el tud különíteni, a hiányzó részt pedig kölcsönből. A számításaink szerint a kölcsön törlesztőrészleteit meg tudja keresni a beruházás, vagyis hosszú távon nem az önkormányzat költségvetését terhelné a hitel visszafizetése. Ez gyakorlatilag egy üzleti beruházás lenne. Az Adica üdültetési közvállalatnak 2–2,5 hónap munkával évente a tiszta jövedelme 3,5 millió dinár. Biztos vagyok benne, hogy 12 hónapos munkával meg tudják keresni az évi 15 millió dinárt. Főleg úgy, hogy január 1-jétől az Adicához kerül a kollégiumnak tervezett épület, illetve a sportpanzió. A célunk az, hogy a hidegebb hónapokban ezek a szálláshelyek elsősorban a wellnessközpontot szolgálják – nyilatkozta Bilicki Zoltán.