A migrációs folyamatokat kezelő munkacsoport úgy döntött, hogy a tél közeledtével a migránsokat egyenlő arányban helyezik el az ország befogadó központjaiban, így mindegyik helyen csak a központ kapacitásának megfelelő számú embert szállásolnak el, ezáltal elkerülve, hogy egy-egy központ túlterhelt legyen és több ember várakozzon itt, mint amennyit képesek befogadni. A migránsokat a szabadkai központ mellett Preševóban, Bujanovacon, Šiden, Adaševacon, Magyarkanizsán, Krnjačin, Sjenicán, Tutinban, Bogovađon és Banja Koviljačán helyezték el.
A szabadkai központban legfeljebb kétszáz embernek van hely, azonban a nyár folyamán előfordult, hogy megközelítőleg ötszázan voltak itt (Fotó: Molnár Edvárd)
A szabadkai központban maximum kétszáz embernek van hely, azonban a nyár folyamán előfordult, hogy mintegy ötszázan várakoztak itt, hogy átjussanak a szerb–magyar határon. Amíg az idő engedte, ezek az emberek sátrakban laktak a központ területén, azonban az időjárási körülmények miatt most átkerültek olyan központokba, ahol volt még hely.
Nenad Ivanišević munkaügyi államtitkár, illetve a munkacsoport tagja lapunknak elmondta, megközelítőleg hatezer migráns tartózkodik Szerbiában, és az országban működő befogadó központokban elég hely van, hogy ezeket az embereket elszállásolják. Mint fogalmazott, nincs szükség további befogadó központok kialakítására, és Szerbia nem is szándékozik több embert befogadni a jelenleginél, hiszen Németország felé így is ez a legnagyobb kapacitású állomás a migrációs útvonalon.
– A szabadkai befogadó központban jelenleg kétszáznál kevesebb ember tartózkodik, úgyhogy sikerült megvalósítani, amit elterveztünk, és a továbbiakban is csak annyi migráns lesz itt, amennyit képesek vagyunk befogadni. A migránsok Szabadkáról átkerültek más városokba, s ott várják, hogy átjussanak az unió területére. Azt akartuk, hogy a központok egyenlő arányban fogadják be a migránsokat, és ne Belgrádra meg Szabadkára nehezedjen a legnagyobb nyomás, miközben máshol bőven van még hely. Szerencsére a migránsok megértették, hogy a menedékkérelmük elbírálása időbe telik, és hogy nem jutnak el előbb az unióba, ha a határnál várakoznak, hanem amikor sorra kerülnek, értesítik őket. Mivel Magyarország továbbra is naponta csak harminc menedékkérőt enged át a határon, ezért a menedékkérelem átadásának alapján pontosan tudható, ki mikor kerül sorra.
Az Európai Unió tárgyalásokat folytat Afganisztánnal és Pakisztánnal a toloncegyezményről, hogy mindazok, akik nem kapnak menedéket, törvényes úton visszakerüljenek saját hazájukba, s mint Nenad Ivanišević kiemelte, szeretnék, ha minden országot, amely a migrációs útvonalon fekszik, így Szerbiát is, bekapcsolnák a tárgyalásokba, hiszen az egyezmény lehetővé tenné, hogy országunk is betekintést nyerjen a migránsok adataiba, így az ellenőrzés is hatékonyabb lehetne.
