2024. március 29., péntek

Szlovénia nyitva tartja a kapukat

A szerb–szlovén árucsere-forgalom idén feltehetőleg meghaladja az egymilliárd eurót

Szerbia és Szlovénia kapcsolatai egyre jobbak, javul az együttműködés – ez az árucsere-forgalomban is megmutatkozik –, és a két ország között nincsenek nyitott kérdések, értékelte Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök a szerb–szlovén együttes kormányülést követően megtartott sajtótájékoztatón. Mint elmondta, az együttes kormányülésen a kabinetek a közszféra minden egyes szegmensét igyekeztek körbejárni, a hangsúlyt azonban a politikai és a gazdasági kérdésekre helyezték.

A két ország között tavaly 870 millió euró értékben valósult meg árucsere-forgalom, idén pedig 12–16 százalékos növekedésre, azaz a bűvös egymilliárd eurós határ átlépésére számítanak – taglalta Vučić, majd arról számolt be, hogy a Szerbiában működő szlovén vállalatok 25 ezer munkást alkalmaznak. Mint kiderült, a szlovén vállalatok szerbiai beruházásának összértéke 1,2 milliárd euró, a Szlovéniában üzletelő szerbiai vállalatok beruházásának értéke pedig 70 millió euró.

A szlovén kormányfőnek Belgrádban díszes fogadtatásban volt része (Beta)

A szlovén kormányfőnek Belgrádban díszes fogadtatásban volt része (Beta)

– Pozitív mutatókat jegyzünk a gazdasági növekedés tekintetében. Persze mindig jobbá lehet tenni ezeket a mutatókat, ezen fogunk dolgozni a jövőben. A két ország kapcsolatait nem terhelik nyitott kérdések, kizárólag a jogutódlás témájában vár megoldásra néhány kérdés. Ebben a témában is sikerült előrelépnünk, ma választ találtunk a Beogradska Banka és a Ljubljanska Banka New York-i fiókintézetének kérdésére. Ebben a témában érdemes elmondani, hogy Belgrád Tito autóit és a bledi villát kéri, Szlovénia pedig azt szeretné, ha különböző műalkotások visszakerülnének az országba. Azon vagyunk, hogy ezt a kérdést párbeszéddel, baráti hangulatban kezeljük – fogalmazott Vučić.

Az együttes kormányülésen az idegenforgalom is téma volt. A felek egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy közösen kellene népszerűsíteniük a régiót a külföldi turisták körében, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban. A gyógyfürdő-turizmusban rejlő lehetőségeket kiemelkedőnek tartják. Emellett a katonai együttműködés is napirenden szerepelt, valamint a migrációs válság, az egészségügy, a közlekedés, az infrastruktúra és az állami közigazgatás modernizálása.

FEJEZETEK MEGNYITÁSÁT SÜRGETIK

Miro Cerar szlovén kormányfő Szerbiának a Balkánon betöltött szerepét méltatta. Szavai szerint Szerbia meghatározó tényező a stabilitás és a béke megőrzésében. Cerar egyetért szerbiai kollégájával, hogy a két ország kapcsolatai kiemelkedőek. A szlovén kormányfő arról biztosította a közvéleményt, hogy Szerbia a jövőben is számíthat országa támogatására az európai integrációs úton.

A migrációs válság is téma volt a sajtótájékoztatón. Cerar értékelése szerint az uniós tagállamoknak ebben a témában mindenféleképpen érdemes lenne meghallgatniuk a tagállam-jelöltek véleményét, hiszen ez hozzájárulhat a probléma hatékony kezeléséhez.

A jogutódlást illetően Cerar megjegyezte; folyamatban van az archívumok átvitele Szlovéniába, valamint a külképviseletek kérdésének a megoldása. Szlovéniának 43 nemzetközi megállapodás eredeti változatát kell megkapnia. A felek azzal kapcsolatban is megállapodtak, hogy digitalizálják a Jugoszláv Archívumot, amire közös örökségként tekintenek.

A nap folyamán több szándéknyilatkozatot és megállapodást írtak alá (Beta)

A nap folyamán több szándéknyilatkozatot és megállapodást írtak alá (Beta)

ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

A szerb és a szlovén kabinet tagjai közül egyebek mellett Zoran Đorđević szerb és Andreja Katič szlovén miniszter ültek tárgyalóasztalhoz. A felek a két ország közötti katonai-gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Đorđević elégedettségének adott hangot, amiért rendszeresen találkozik szlovén kollégájával. Katič értékelése szerint a jövőben a polgári védelemre is érdemes lenne nagyobb súlyt fektetni. Ebből a szempontból fontosnak tartja a balkáni katonai-orvosi erők megalakítását. Az együttes kormányüléssel párhuzamosan tartott szerb–szlovén gazdasági találkozón a szerbiai hadügy és a fegyvergyártással, illetve forgalmazással foglalkozó szlovén cégek képviselő is találkoztak.

Nebojša Stefanović belügyminiszter és Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter a migránsválságról tárgyaltak Vesna Giorkos Žnidar szlovén belügyminiszterrel. A találkozón a terrorizmus elleni küzdelemről, valamint a két ország belügyminisztériuma közötti együttműködés elmélyítéséről is szó volt.

A kormányülést követően több államközi megállapodást is aláírtak. Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter Peter Gašperšič szlovén építésügyi miniszterrel a Duna Régió Stratégia PA/1b a mobilitás és az intermodalitás fejlesztése (közúti, vasúti, légi szállítás) elnevezésű dokumentum keretében szándéknyilatkozatot írt alá. Vladan Vukosavljević és Anton Peršak szerb, illetve szlovén művelődési miniszter a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közös programok szervezéséről írt alá megállapodást. A Szerb, illetve a Szlovén Intellektuális Tulajdon Intézete igazgatói pedig együttműködési megállapodást írtak alá.

Ivica Dačić külügyminiszter szlovén kollégájának, Karl Erjavecnek átadta a JSZSZK nemzetközi szerződéseiről szóló jegyzőkönyvet. Ehhez kapcsolódóan Vučić viccelődve megjegyezte, Dačić azért nem írt alá szlovén kollégájával semmiféle megállapodást, mert amikor dokumentumot tesznek elé aláírásra, mindig attól fél, hogy a lemondását próbálják meg elébe csempészni.

A közös program keretében, a Szerbiai Gazdasági Kamara szervezésében, együttműködve az országba jött szlovén üzletemberekkel, megtartották a Szerbia–Szlovénia Üzleti Fórumot, amelyet a két kormányfő nyitott meg.