2024. április 24., szerda

A védőoltás a megelőzést szolgálja

A nagy fokú beoltottság a kevés beoltatlan gyermeket is védi

Az első védőoltások kifejlesztése a 19. századra datálódik, s mára az egész világon kötelező bizonyos vírusos és bakteriális megbetegedések ellen beoltani a csecsemőket, kisgyerekeket. Habár vannak szülők, akik nem engedik beoltatni gyermeküket, arra hivatkozva, hogy az oltás mellékhatásként betegségek alakulhatnak ki gyermeküknél, a szakemberek cáfolják ezt, s nem győzik hangsúlyozni, milyen fontos szerepe van ezeknek a védőoltásoknak.

A szisztematikus oltásoknak köszönhetően mára a fekete himlő teljesen eltűnt a bolygóról. 1972-ben még feketehimlő-járvány volt Jugoszláviában, de azóta, hogy utoljára 1977-ben Szomáliában regisztrálták a betegséget, egyetlen megbetegedés sem volt, így már oltóanyagra sincs szükség. A következő gyermekbetegség, mely a védőoltásnak köszönhetően el fog tűnni, a járvá- nyos gyermekbénulás lesz, melyet a polio vírus okoz. Vajdaságban 1963 óta, Európában 1996 óta nem volt ilyen megbetegedés, azonban Afganisztán és Pakisztán problémát jelent, ahová hiába érkeznek orvosi csapatok a szükséges védőoltásokkal, a tálibok egyrészt legyilkolják az orvosokat, másrészt nem engedik a kicsik beoltását, így az ott élő gyerekek körében még jelen van a gyermekbénulás, melyet azzal magyaráznak, hogy Isten akaratából betegedtek meg, tehát egy ideig még szük- ség van a védőoltásra a világon

Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakembere elmondta, a megbetegedés elkerülésének négy alapja van: a tiszta kéz, a hőkezelt ételek fogyasztása, a tiszta ivóvíz és a védőoltás. A védőoltás tehát a megelőzést szolgálja, és ha a népesség kilencvenöt százaléka megkapta az oltást egy betegség ellen, az olyan magas szám, hogy a beoltatlan öt százalék nagyon kis eséllyel fog megfertőződni, szinte ugyanannyira védett, mint azok, akik magkapták a védőoltást. Ez az úgynevezett nyájimmunitás, ezért minden országban, így Szerbiában is arra törekszenek, hogy a gyerekek kilencvenöt százaléka megkapja az oltásokat.

– Az újszülött születése után a szülészeti intézményben szinte azonnal megkapja az első oltását, a BCG, azaz a tuberkulózis, valamint a Hepatitis B ellen. A következő oltást harminc napon belül kapja meg a baba, ismét Hepatitis B ellen, majd amikor betölti a két hónapot, megkapja az úgynevezett pentaxim injekciót, melyben öt betegség elleni oltóanyag van, mégpedig a diftéria, a tetanusz, a pertussis, ismertebb nevén a szamárköhögés, valamint a Haemophilus infuenza b és a járványos gyermekbénulás ellen. A pentaxim több lépésből álló oltás, melyet hat hét múlva megismételnek, majd újabb hat hét múlva, amikor a baba öt hónapos, megkapja a harmadik pentaxim adagot és a harmadik Hepatitis B elleni oltást, tehát a gyermek az első évben hét betegség ellen részesül alapimmunizálásban, majd a második életévében következik az újraoltás. Ekkor kapja meg a negyedik pentaxim injekciót is. A 12–15. hónap során a gyermek egy újabb kombinált, élővírus-tartalmú kanyaró, mumpsz és rubeóla, azaz rózsahimlő elleni oltást kap, ez az MMR (morbilli-mumpsz-rubeóla), majd iskolakezdés előtt újraoltják MMR, diftéria, tetanusz és járványos gyermekbénulás ellen. A következő oltást 14 évesen kapják, ismételten di éria, tetanusz és járványos gyermekbénulás ellen.

Dr. Nebojša Bohucki elmagyarázta, az újraoltással azt szeretnénk elérni, hogy minél nagyobb fokú legyen a gyermek védettsége. A védőoltás célja, hogy a szervezetünk antitesteket is termeljen, de magát a megbetegedést is megelőzzük. Ezért az oltás legyöngített, inaktív vírusokat, baktériu- mokat vagy modifikált toxinokat tartalmaz, ami arra készteti a szervezetet, hogy válaszoljon rájuk és antitesteket termeljen. Mivel azok legyengítettek, módosítottak, részlegesek vagy inaktívak, a válaszreakció sem olyan erős, ezért az újabb oltással ismét aktivizálják az immunrendszert, hogy nagyobb fokú legyen az ellenállása a vírusokkal, baktériumokkal szemben. Tehát a legyengített vírusok gyengébb védettséget eredményeznek, ugyanis az emberi szervezet csak akkor lenne száz százalékig védett, ha valóban találkozna az igazi, aktív vírussal, élő baktériummal és legyőzné azt, azonban így fennáll annak a veszélye is, hogy belehal a betegségbe vagy élete végéig komoly egészségügyi problémái lehetnek. Mint az orvos hangsúlyozta, bár a védőoltások legyengített, részleges vagy inaktív baktériumokat, vírusokat és modi kált toxinokat tartalmaznak, elméleti esélye sincs annak, hogy a gyermek megbetegedjen, legfeljebb allergiás reakciók jelentkezhetnek. Az üvegcsében soha nem csak a baktérium vagy a vírus van, hanem olyan anyag is, ami az oltóanyagot megvédi attól, hogy tönkremenjen, erre az anyagra viszont egyes gyerekek allergiásak. Gyakran előforduló tünet az injekció helyén fellépő fájdalom, duzzanat, a bőrvörösség, az oltás helyén megkeményedik a szövet, vagy kísérheti láz is, de ezek a tünetek néhány nappal az oltást követően maguktól megszűnnek. Nagyon ritkán ana laxiás sokk jelentkezik, ami életveszélyes lehet, ilyenkor gyors orvosi segítségre van szükség.

– Ma, az internet korában mindenfélét lehet olvasni, így egyesek nagyon felelőtlenül azt híresztelik, hogy az oltástól például pszichiátriai probléma, rák alakulhat ki, vagy az MMR oltás a gyerekeknél autizmust okozhat. Ez teljességgel valótlan állítás. Nem alakul ki szövődményként más, súlyos betegség. Elég csak megnézni, hogy az 1960-as évek eleje óta mindannyian be vagyunk oltva, és nincs semmi bajunk. Sajnos az emberek előbb elhiszik a szenzációhajhász, hamis információkat, mint az egészségügyben dolgozó szakeberek állításait, ezért egyes szülők nem akarják beoltatni a gyermeküket, arra hivatkozva, hogy a védőoltás árthat nekik. Ezért van az, hogy például Vajdaságban tavaly a védőoltásokat ugyan a gyerekek kilencvenöt százaléka megkapta, de az MMR oltás csupán 90,2 százalékon van, sőt Szerbiát tekintve ez a szám még alacsonyabb, és az újraoltás is csak kicsivel haladja meg a 90 százalékot. Ez a szám kielégítő, de lehetne jobb is. Az MMR, valamint a di éria, tetanusz és járványos gyermekbénulás elleni újraoltás már csak 80 és 90 százalék között mozog, melynek oka, hogy a gyerekek a hetedik-nyolcadik osztályban kimaradnak az iskolából, így ők már nem lesznek újraoltva. Ennek ellenére di ériás megbetegedés mintegy negyven éve nincs, évente mindössze egy-két tetanuszos esetet jegyeznek fel, és bár az MMR betegségek időnként felütik a fejüket, de ezek más országokból behozott fertőzések. Azt tanácsolom minden szülőnek, hogy oltassa be gyermekét, mert ezzel teszi a legjobbat neki – hangsúlyozta a szakember.