A közelmúltban új rendezvénysorozatot indított a zentai Városi Múzeum. A Történelmi séták a városban című túra a megjelent helytörténeti írásokra épül, és ki is egészíti ezeket – mesélte Pejin Attila, a múzeum vezetője.
A Fő utca érdekes történeteket kínál (Fodor István felvétele)
– Nem elég megírni a könyveket annak a reményében, hogy ezeket el is olvassák, hanem az emlékezetet valahogyan élővé is kell tenni. Erre léteznek ugyan különböző eszközök (emlékmű, emléktábla, utcák elnevezése, megemlékezések stb.), de önmagában ezek nem elegendőek, ezért kell kevésbé szokványos megoldásokat is alkalmazni.
A múzeum vezetője elmondta: ahogyan minden településnek, így Zentának is vannak urbánus legendái, s egyrészt szimpatikus, másrészt viszont bosszantó, hogy nem tudunk ezektől megszabadulni, egy ilyen séta viszont kiváló alkalmat nyújt erre.
– Annak ellenére, hogy az emberek nehezen mozdulnak ki, a zsidó temetőben tett séták bebizonyították, hogy vannak, akik kimondottan igénylik az ilyen jellegű történelmi, tájékoztató sétákat, tehát az emberek érdeklődnek a városuk múltja iránt, csak a megfelelő eszközt kell megtalálni a közvetítéshez. Az első várostörténeti séta megmutatta, hogy jó ötletnek bizonyult a rendezvény megszervezése.
Az emberek jó része egyébként szinte semennyire sem ismeri az úgynevezett lokális történelmet, s a zentai csata esetében is sok évnek kellett eltelnie, mire a zentaiak úgymond birtokukba vették a csata évfordulóját. A városnapi ünnepség során is elsősorban a népünnepély jellegére figyelnek oda legtöbben, a dátumadó esemény pedig elsikkad.
– Ez nem igazán nagy baj, de dolgozni kell azon, hogy ha, mondjuk, alvásból felriasztanak valakit, s ha rögtön nem is tudja rávágni, hogy mi történt szeptember 11-én, de az első kávé elfogyasztása után mindenképpen válaszolni tudjon a kérdésre; és a város első írásos említésének az időpontját is tudnia kellene mindenkinek.
A történelmi séták kapcsán nemcsak idősíkban, hanem helyi toposzokban is gondolkodnak, s ezzel életszerűbbé is válnak a helytörténeti események, ugyanis a történelemhez hasonlóan a helytörténet is sokszor csak az eseményekről szól, a szereplőikről pedig említést sem tesz.
– Szerencsére az utóbbi három évtizedben az egyéni sorsok is előtérbe kerültek. A háborús áldozatokat elkezdtük nevesíteni, s ez nagyon jó, mivel a globális és a nemzeti érdekek mellett ott van az az egyén is, aki megpróbál élni, túlélni, kiteljesedni, s ez így van az adott helyszínek esetében is – jegyezte meg beszélgetőtársunk. Lényegében ezeket próbálják végigkövetni egy adott útvonalon. A várostörténeti séták során Zenta belvárosában, illetve az itt lévő utcákban tesznek sétát az érdeklődők, s az elképzelések szerint 6-7 ilyen túrát szerveznek, azokat a helyszíneket látogatják meg, amelyek Pejin szerint fontosak ahhoz, hogy valaki Zentát birtokába vegye.
A következő sétára október 28-án 17 órakor indulnak, s a Népkert utcától az Árpád utcán, a Vojislav Ilić és a Fő utcán keresztül a városházáig tehetnek egy kört az érdeklődők. Ezek közül a Fő utca kínál érdekes történeteket, ugyanis egy régi utcarajz felsorolja, hogy az adott időszakban kik is éltek az itt álló épületekben.
A túra kapcsán egy útikönyvet is készíteni szeretnének, amely nemcsak a turistáknak szólna, hanem a város lakóinak is. A nyers szöveg nagyjából elkészült már, de ezek a séták adják majd meg a szerkezetét.
