2024. április 25., csütörtök

Megőrizni az erkölcsi tartást

Máig ható kisugárzása van az ’56-os forradalomnak és szabadságharcnak – M. Kiss Sándor előadása az Apáczai Diákotthonban

A múlt szerdán megtartott rendhagyó történelemórán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére szervezett program második előadásán Kraszulyák Zalán ötletgazda, az Apáczai Diákotthon munkatársa köszöntötte dr. M. Kiss Sándor történészt, a magyarországi Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettesét, Szilágyi Zoltánt, az SZRKE püspöki segédlelkészét, a diákokat, a hertelendyfalvi vendégeket és minden résztvevőt.

A hallgatóság egy része (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A hallgatóság egy része (Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A történelmi megemlékezés-sorozatot, dr. Zakar Péternek, a szegedi Gál Ferenc Főiskola Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kara dékánjának közreműködésével, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány támogatásával, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezi.

Az áhítatot követően, az ’56-os forradalom előzményeiről, máig ható kisugárzásáról is beszélt felvezetőjében M. Kiss történész. A kérdést is feltéve mindannyiunknak, de leginkább a fiataloknak: Mit üzen, mit jelent nekünk 1956? Tömör válaszával a lényegre tapintott: Lehetőséget. Lehetőséget, hogy tartalommal töltsük meg a szabadság fogalmát, hogy tudjuk azt úgy megbecsülni és értékelni, hogy a jövő emberséges társadalmát építsük. A múltból tanulva, jelenünkön át.

Két forradalom és szabadságharc fémjelzi szerinte történelmünket: az 1848-as és az 1956-os! Mindkettőben az idegen hatalom ellen, a függetlenségért és szabadságért küzdött a nemzetünk. Kitért a mohácsi csatára, az 1526-os eseményekre és a következményeikre is. Az újabb kori kutatások már azt is vizsgálják, mi történt 1526 és 1541 között, amikor is három részre szakadt az ország. Ezt követően csak 1848-ra érnek meg először annyira a körülmények, hogy elvezessenek a forradalomig. A történelemből ezt az időszakot, többé-kevésbé, ismerjük. Megtörtént ugyan a kiegyezés 1867-ben Béccsel, ma már úgy is mondhatnánk, Európával, amely valójában máig tart.

Történelmünkön átszűrve, sokarcúnak nevezhetjük az ’56-os forradalmat és szabadságharcot. A 60. évfordulóhoz közelítve, arról is szólnunk kell, hogy világviszonylatban, valójában nem a realitások története volt, hanem egy hősköltemény. A fiatalok kérdéseire, hogy hol élte át a forradalmat, meghatódva válaszolt M. Kiss tanár úr, aki akkor 13 éves volt. Budapesten született ugyan, de akkor Győrben volt kisdiák: „Másképpen éltük át azokat az eseményeket azokban a napokban, mint ahogy most, érett fejjel gondolunk vissza rájuk. Ahogy múlnak az évek, úgy telnek meg új és újabb tartalmakkal az emlékek. Magyarországon százezrek életei mentek tönkre, vagy nem teljesedtek ki, mert közbeszólt, ma már tudjuk: a történelem. Volt egy pillanat, amikor szinte az egész társadalmunk egyszerre mondta ki: Elég volt! Ezt az erkölcsi tartást – ’56 lényegét! – kell őrizni magunkban.

A rádióból tudtuk meg, mi történik Budapesten október 23-án… Ma is hallani vélem Beethovent és a golyók süvítését. Diáktársaimmal, kisöcsémmel mi is az utcára vonultunk. Láttuk a tüntető tömeget a győri börtön előtt. „Szabadítsuk ki a rabokat!” – hangzott a felkiáltás. Éppen akkoriban tanultunk az 1848-as szabadságharcról, s hogy Táncsicsot is kiszabadították. Ezért tudtuk úgy átérezni a lelkesedést. Aztán hallottuk a fegyverek ropogását. Évtizedek elteltével, az iratanyagokat tanulmányozva döbbentem rá, hogy az egyik golyó – amelyet közvetlen közelről lőttek ki – egy tizenöt éves fiút sebzett halálra, tőlem néhány méterre. Lehettem volna én is. Aki hallotta november 4-én a Nagy Imrének, a rádión a nemzethez intézett szavait, az nem felejti. Eszembe jut még egy emlék ebből az időből: a fröccsöntött Kossuth-címer, amelyet a kiskabát hajtókája alatt hordtam még sokáig. Aztán a „felejtés”, a küzdelem a napi létért… Október 23-án rendszerint leülök a szoba egyik sarkába, és elolvasok egy verset. ’56-ért, még élő és már nem élő valahai társaim, barátaim emlékére.”

Az egyház és az ’56-os forradalom címmel dr. Zakar Péter történész ma, október 19-én, este fél kilenckor az Apáczai Diákotthonban (Bogdan Šuput utca 16.) tart előadást. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.