Törökország ellenségei elleni kíméletlen fellépést ígért akár az ország határain túl is Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán egy beszédében.
Törökország nem fogja megvárni, amíg "nekiszegezik a kardot", ehelyett fellép ellenségei ellen - hangoztatta, utalva a Kurdisztáni Munkáspártra és az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre.
"Mostantól fogva nem fogjuk megvárni, amíg a problémák bekopognak az ajtónkon, nem fogjuk megvárni, amíg nekünk szegezik a pengét, nem fogjuk megvárni, amíg a terrorista szervezetek eljönnek és megtámadnak minket" - mondta Erdogan az ankarai elnöki palotában, több száz helyi kormányzati alkalmazott előtt tartott beszédében.
"Bárki is támogatja ezt a megosztó terrorista szervezetet, fel fogjuk kutatni őket" - mondta a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű gerillaszervezetre utalva. A PKK, amelyet az EU és az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tart számon, harminc éve folytat fegyveres felkelést a kurd önrendelkezésért, és Irakban és Szíriában is rendelkezik háttérrel.
"Bárhová is mennek, megtaláljuk és elpusztítjuk őket" - hangoztatta.
Erdogan az utóbbi időben harciasabb hangot ütött meg, kifogásolva, hogy a NATO-tag Törökországot nem vonják be jobban az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet kezén lévő észak-iraki Moszul város felszabadításáért indított hadműveletbe. Erdogan bírálja azt is, hogy az Egyesült Államok az Iszlám Állam ellen fellépő kurd milíciákat támogat Szíriában, amelyeket a török kormány a PKK kiterjesztett karjának tekint.
Erdogan a napokban többször is azzal érvelt, hogy Moszulban és térségében kiújulhat a felekezetek közötti erőszak, miután Washington bevonta a helyi síita milíciákat is Moszul felszabadításába.
Szerdán arról beszélt, hogy megegyezés született az amerikai hadsereggel arról, hogy török harci repülőgépek csatlakoznak a moszuli hadműveletekhez, noha Washington szerint az iraki hadseregen múlik, hogy ki vesz részt az ostromban.
"Azt hitték, hogy kihagyhatnak minket (a moszuli offenzívából) azáltal, hogy a PKK-val és az Iszlám Állammal bosszantanak minket... Azt hiszik, alakíthatják a jövőnket terrorszervezetek kezei által" - hangoztatta.
"Jelen akarunk lenni, amikor meg kell védeni a szabadságunkat és a jövőnket. Ez a hely most Moszulban van, azért ott akarunk lenni Moszulban" - jelentette ki, s közben hangsúlyozta, hogy nem Irak szuverenitásának megsértése a célja.
Az ellene indított nyári puccskísérlet bukása óta uralkodó hazafias hangulatot kihasználó Erdogan az elmúlt héten több beszédében is utalt a "Misak-i Milli"-re (Nemzeti Egyezményre), vagyis azokra a döntésekre, amelyeket az utolsó ottomán parlament 1920-ban kijelölte a birodalom határait. Többször is felpanaszolta az első világháború után, az 1923-as Lausanne-i Szerződéssel aláírt területi engedményeket, amelyek létrehozták a mai Törökországot.
