Részrehajló a Velencei Bizottság (VB) állásfoglalása, amely aggályosnak minősítette a lengyel alkotmánybírósági törvényt - szögezte le pénteken Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő, és sérelmezte, hogy a testület ismételten figyelmen kívül hagyta az elé tárt lényeges varsói érveket.
Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testületének állásfoglalása emellett ténybeli hibákat tartalmaz, ráadásul eltéveszt néhány lengyel állami szervet is - tette hozzá a kormányszóvivő.
"Nehéz párbeszédet folytatni olyan emberekkel, akik nem akarnak átfogó képet alkotni a lengyel jogrendszer egészéről" - mondta Bochenek. Szerinte a lengyel alkotmánybírósági törvényt nem lehet önmagában szemlélni, más jogszabályoktól és az alaptörvény rendelkezéseitől elvonatkoztatva.
"Az a törvény, amely júliusban lett elfogadva a lengyel parlamentben, már tartalmazza a Velencei Bizottság korábbi véleményében megfogalmazott javaslatok többségét. Ráadásul a jogszabály egy olyan törvény rendelkezésein alapul, amely nagyjából 20 éven át volt hatályban, s ezt senki sem kérdőjelezte meg, így a VB mostani dokumentumai és ajánlásai sem jogosak" - vélekedett a kormányszóvivő.
"Az állami intézményrendszerek alapvető működési elveinek meghatározása a nemzeti hatóságok feladata, nem pedig a nemzetközi intézményeké, amelyek nem ismerik jogrendszerünk egészét, és az alkotmánybírósági törvényt szelektív, illetve részrehajló módon vizsgálják" - fűzte hozzá Bochenek.
Közvetlenül a VB véleményének közzététele előtt Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti frakciójának szóvivője elmondta, hogy a VB nem vette figyelembe a lengyel kormánytöbbség kompromisszumos megoldását a jogszabály körül kialakult vitában. Megjegyezte, hogy a VB ajánlásainak nincs kötelező ereje. A PiS parlamenti frakciójának szóvivője kiemelte, hogy a VB egy politikai értelemben részrehajló testület, és a lengyel kormánynak "teljesen igaza volt" abban, hogy nem küldött képviselőket pénteki ülésére.
Mazurek úgy fogalmazott, hogy a VB a "süket fülét fordította" a lengyel törvényhozás felé. "Ezért mi értelme van beszélni hozzájuk?" - kérdezte a politikus.
A legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) egyik parlamenti képviselője, Andrzej Halicki szerint a tavaly októberben hatalomra került kormány "kivezeti Lengyelországot az európai és demokratikus államok csoportjából" azzal, hogy bojkottálja a Velencei Bizottságot. Halicki rámutatott, hogy a VB véleménye "egy fontos dokumentum az Európai Bizottság számára", s ez az irat aláássa Lengyelország hitelét Európában. Hozzátette: a vélemény "egy újabb nagyon szomorú nap"
Lengyelország számára azt követően, hogy Varsó egyoldalúan szakította meg a helikoptervásárlásról szóló tárgyalásokat Franciaországgal a hét elején.
A Velencei Bizottság pénteki nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a lengyel alkotmánybírósági törvény nem felel meg a demokratikus normáknak, mivel nem biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét és nem rendelkezik pontosan az alkotmánybíróság szerepéről. Az alkotmánybírósági törvény legújabb, júliusi módosításáról elmondták, hogy abban az első változathoz képes enyhe javulás mutatkozott.
A Velencei Bizottság pénteken nyilvánosságra hozott véleménye a harmadik, amelyet az elmúlt hét hónap folyamán kiadott Lengyelországról. A bizottság korábban már fogadott el állásfoglalást az alkotmánybíróságról, illetve az ugyancsak kifogásolt rendőrségi törvényről.
Az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleménye alapján úgynevezett jogállamisági mechanizmust indított Lengyelország ellen.
