Ma dönthetnek Brüsszelben arról, hogy Újvidék viselheti-e az Európa Kulturális Fővárosa címet 2021-ben. Ennek kapcsán látogatott el a tartományi székvárosba dr. Hoppál Péter. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Magyarország támogatásáról biztosította a város képviselőit a jelölést illetően.
Fotó: Ótos András
A képviselő-testületben a vendéget és kísérőit Zdravko Jelušić elnök fogadta. A nagyjából félórás beszélgetés után az államtitkár a következőket nyilatkozta: – Azért jöttem ma Budapestről, hogy biztosítsam az Európa Kulturális Fővárosa program pályázatának ügyében Magyarország támogatását. Kormányunk az elmúlt években kiemelten támogatta Brüsszelben a nyugat-balkáni térség európai integrációját. Európa kulturális fővárosa minden évben két uniós város lehet, emellett pályázhat egy olyan ország is, amely a csatlakozás folyamatában van. 2021 lesz az első olyan év, amelyre vonatkozva Görögország és Románia mellett 6 csatlakozási folyamatban lévő ország is élhetett a pályázási lehetőséggel. A versenyben két ország maradt, Montenegró és Szerbia. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy továbbvigyük azt az intenzív közép-európai, Kárpát-medencei kulturális együttműködést, amelyben Temesvár és Újvidék is részt vesz, és amely során a pécsi, magyar Európa Kulturális Főváros-programban a két város testvérvárosi kapcsolatot létesített. Továbbvisszük a szinergiát, és felmutatjuk Európának az együttműködés egymást erősítő hatásait. Két-három héttel ezelőtt hirdették ki hivatalosan, hogy Románia 2021-es Európa Kulturális Fővárosa az innen alig 80-90 kilométerre lévő Temesvár lesz, mivel a két város a pályázás időszakában stratégiai együttműködést írt alá, nagyon bízunk abban, hogy a brüsszeli döntéshozók erre a szerződésre erősségként tekintenek.
Fotó: Ótos András
– A magyar kormánynak természetesen nincs közvetlen ráhatása, eszköze a brüsszeli zsűrire, de mivel a pályázat utolsó pillanata, az újvidéki prezentáció október 13-án lesz Brüsszelben, fontosnak tartottam, hogy ma innen, Újvidékről is üzenjünk. A közép-európai térség kulturális sokszínűségét nagyon jól reprezentálja Újvidék pályázati programja, a város nagyon erős pályázatot írt, magyar részről minden támogatást megadunk ahhoz, hogy a város sikeres kulturális főváros legyen. A program során Magyarország még két ponton tud segítséggel szolgálni Szerbiának: a pályázatíráskor a 2010-es magyar Európa Kulturális Főváros programot bonyolító, pécsi kollégáink már segítettek abban, hogy a dokumentum sikeres legyen. A másik segítségnyújtási pont a mi minisztériumunk, amely az a hatóság, amely a 2023-as magyar Európa Kulturális Fővárosa pályázatot bonyolítja, az év végén indítjuk meg a 10 hónapos pályázati időszakot. A pályázó, magyar városok programjaikba beintegrálják majd a Temesvárral és Újvidékkel folytatott együttműködés nyújtotta lehetőségeket is. Ha pozitív döntés születne Újvidék mellett, és ha ránézünk arra a térképre, amelyen feltüntettük az elmúlt 5-6 év Európa Kulturális Fővárosait, és azokat, amelyek célegyenesben vannak, akkor egy nagyon szép, közép-európai koncentrációt láthatunk – Nagyszeben, Temesvár, Kassa, Pécs, Eszék is pályázott, Fiumet már megválasztották, itt van még a négy évvel ezelőtti főváros, Maribor is. Ha elnézünk Graz és Linz felé is, és keressük a 2023-as magyar fővárost, akkor tíz városból egy olyan, hatékony, kulturális hálózat jöhet létre, amely erősítheti a közép-európai együttműködést, és a kultúrán keresztül kisugározhat a gazdasági erősödés irányába is – magyarázta az államtitkár, és sok sikert kívánt Újvidéknek a pályázathoz.
Zdravko Jelušić elnök emlékeztetett arra, hogy a magyarországi támogatás különösen jelentős számunkra, hiszen a ma ismert Újvidék jellegzetességét leginkább a szerb és a magyar nép határozta meg. Jelušić bízik Újvidékben, hiszi, hogy megszerzi a titulust.
A találkozón jelen volt Dr. Hoppál Péter szerbiai kollégája, Novica Antić, ő is köszönetet mondott a támogatásért. Szerinte a cím megszerzése elismerés lenne Magyarországnak is, hiszen Újvidékbe beleszövődött a magyar kultúra. – Újvidék nemcsak a kultúrák és hagyományok sokaságának összevisszasága, hanem azok eredménye. Ezt be kell mutatnunk Európának – magyarázta.
A beszélgetésben többek között részt vett még dr. Babity János Magyarország szabadkai konzulja, Dezső János, a Collegium Hungaricum igazgatója és Kiss Gyula városi tanácsnok is.
