2024. március 29., péntek

Vádemelés a parndorfi haláljárat ügyében

Az elkövetők tudták, hogy a hűtőkamionban szállított emberek már nem élnek – A szerb határtól Németországig 1200–1500 eurót fizettettek a bevándorlókkal az embercsempészek

Az Ausztriában egy hűtőkamionban tavaly holtan talált 71 ember ügyében nyolc gyanúsított ellen fog vádemelést javasolni a rendőrség, három bolgár sofőrt pedig még köröznek – jelentette be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Illegális Migráció Elleni Osztályának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Boross Zoltán (Fotó: MTI)

Boross Zoltán (Fotó: MTI)

Boross Zoltán azt mondta, az elkövetők a magyar–osztrák határ átlépésekor tudták, hogy a hűtőkamionban szállított emberek már nem élnek. A bűnszervezetet egy Magyarországon oltalmazottként élő afgán állampolgár irányította, akitől ezt a státust később megvonták. Az előzetes letartóztatásban levő nyolc gyanúsított között van egy bolgár–libanoni férfi, akinek a feladata az embercsempészethez szükséges járművek beszerzése volt, a többiek bolgár állampolgárok, akik sofőrként működtek közre. A gyanúsítottak egyike az a 25 éves sofőr is, aki a hűtőkocsit vezette – ismertette.

Boross Zoltán összegezte: a bűnszervezet afgán vezetőjének a gátlástalansága és kapzsisága vezetett a tragédiához.

A szervezet feltehetően több milliárd forintnyi bevételének útját a hatóságok nem tudták feltérképezni, arról a rendőr alezredes annyit mondott: az afgán férfi Afganisztánba küldte a pénzt, amit a társai vagy készpénzben, táskában szállítottak, vagy követhetetlen pénzátutalási rendszeren keresztül átutalták.

Boross Zoltán elmondta: az autópályán hagyott teherautóban volt egy adásvételi szerződés, amely alapján kiderült: a teherautót Kecskeméten vették. A járművel hajnalban a déli határszakaszon vették fel a Magyarországra illegálisan becsempészett migránsokat, majd az M5-ös, az M0-ás és az M1-es autópályán haladva léptek át Ausztriába. A rendőrök 24 helyről foglaltak le 1500 órányi kamerafelvételt, így tudták rekonstruálni a teherautó útvonalát.

A járművet vásárló bolgár–libanoni állampolgárt a kiszombori határátkelőhelynél fogták el, amikor megpróbált Románia felé elmenekülni. További gyanúsítottakat fogtak el a szervezet irányítójaként számon tartott afgán férfi lakásán, illetve annak környékén. Kiderült: egy már korábban bolgár sofőrök ellen indult eljárás gyanúsítottjai is ehhez a bűnszervezethez tartoznak.

Beszámolt arról, hogy a magyar szakértők is azt állapították meg, mint osztrák kollégáik: a 71 illegális bevándorló a járműbe bezárása után legkésőbb 3 óra elteltével fulladásos kínhalált szenvedett.

Az embercsempészetre szakosodott szervezet fő szervezőként nyilvántartott afgán férfi még 2013-ban érkezett Magyarországra, többször is a rendőrség látókörébe került a többi között kábítószerrel visszaélés, garázdaság és gyorshajtás miatt. Egy másik gyanúsított azért érkezett Magyarországra, mert Bulgáriában ittas vezetésért keresték. Ő szervezte a bolgár sofőrök beosztását, hangolta össze a szállításokat. A sofőrök pedig jellemzően rossz anyagi körülmények közt élő, alkalmi munkákból élő bolgár állampolgárok voltak.

A bűnszervezet működéséről azt mondta: 2015 februárjától bizonyíthatóan szinte napi rendszerességgel csempésztek embereket Szerbia területéről Ausztriába. Később nagyobb kapacitású teherautókat szereztek be, amelyekkel 60–80 embert is el tudtak szállítani. A nyomozók 25 szállítást bizonyítottak rájuk: ebből tízet Németországban, nyolcat Ausztriában, hetet Magyarországon derítettek fel.

A szállításokról szólva közölte: az afgán főszervező a Szerbiában élő honfitársaival volt kapcsolatban, ők csoportosították a migránsokat aszerint, hogy kinek mi az úti célja és ők „sétáltatták át” az illegális bevándorlókat a hajnali órákban magyar területre. A csoportokat – amelyek létszáma 7-től mintegy 100-ig terjedt – a bolgár sofőrök vették fel és szállították tovább. A szállító járművel általában felvezető és kísérő kocsi is együtt haladt.

Boross Zoltán ismertette: 2015 júniusától már azokat az illegális bevándorlókat is továbbvitték az elkövetők, akik befogadóállomásokra kerültek. Alkalmanként 1200–1500 eurót kértek a csempészetükért a szerb határtól, a migránsoknak Afganisztántól Németországig átlagban 4–6 ezer euró közötti összeget kellett fizetniük. Működésük során 1106 embert csempésztek az elkövetők.