Az uniós hitelezők képviselői október közepén ismét megvizsgálják, hogy Görögország teljesíti-e a számára tavaly nyáron jóváhagyott hitel folyósításának feltételeit. Az állam túlélését biztosító (immár harmadik) mentőcsomagba 86 milliárd euró került. A pénzért cserébe új megszorításokat, fájdalmas reformokat, adóemeléseket és egyéb kellemetlen intézkedések sorát kell végrehajtania az Alekszisz Ciprasz radikális baloldali miniszterelnök vezette kormánynak.
Mindez nagyon kellemetlenül érinti a görögök többségét. Igaz, az állam sem járt sokkal jobban. A hitelezők kötelezték a kormányt a bankok feltőkésítésére és a költségvetési bevételek növelésére, amit vagyontárgyai egy részének eladásából kell megvalósítania.
A legújabb hitel fejében elvárt változtatások egy részét már elfogadták, és ennek eredményeként az utóbbi egy évben Athén több mint tízmilliárd eurót kapott az EU-tól. A legutóbbi döntés épp a minap született meg. A parlament megszavazott egy törvénycsomagot, hogy az ország hozzájuthasson a hitelcsomag egy újabb (2,8 milliárd eurós) részletéhez.
Ezúttal a nyugdíjak további megkurtítására és az állami vagyonelemek egyetlen ernyő (holding) alá vonására bólintott rá – napokig tartó vita után – a képviselők csekély többsége. A holdingot a görög pénzügyminisztérium ellenőrzi, de vezetőjét a hitelezők jelölik ki.
A parlamenti döntéssel gyakorlatilag lehetőség nyílik az állami vagyon egy részének eladására és a privatizációs ügynökség csúcsvezetésének átalakítására. Az irányítást öttagú csoport veszi át, amelyben a kormány három képviselője mellett helyet kap a hitelezők (vagyis az EU) két embere is. A testület feladata az állami vagyon értékesítésének előkészítése, megszervezése lesz.
A mentőcsomag jóváhagyásának a feltétele volt egy privatizációs alap létrehozása is, amibe Athénnak 50 milliárd eurót kell letétbe helyezni. A pénzt az állami vagyon értékesítéséből kell előteremtenie. Erre már kötelezettséget vállalt az előző kormány is, de a privatizáció döcögve haladt az elmúlt években, ezért az eladásokból alig folyt be valamicske a kincstárba, holott több tízmilliárd euró bevételre számítottak.
A jelenlegi tervek szerint a vagyonelemek közül a megalakítandó holding kínálatából lehet majd válogatni. A korábban privatizáció ellenes radikális baloldali Sziriza kormánypárt és koalíciós társa, a szélsőjobboldali Független Görögök (ANEL) szavazataival a parlament a minap jóváhagyta, hogy a holdingba bekerüljenek a tőzsdén jegyzett közüzemi szolgáltatók kormánykézben levő tulajdonhányadai (lényegében a helyi víz- és gázművek), továbbá több repülőtér, autópálya, kikötő, állami vállalat és ingatlan, valamint a banki stabilitási alap.
A tervezett magánosítás és a családi ezüst áron aluli értékesítése ellen már tüntettek a görögök, sőt újabb tiltakozó akciókat, sztrájkokat helyeztek kilátásba.
A kedélyeket Panosz Szkurletisz energiaügyi miniszter igyekezett lecsillapítani. Kijelentette: a vagyonelemek átcsoportosítása egyetlen holdingba még nem jelenti azt, hogy az állam lemond a tulajdonáról. Szerinte privatizálásról sincs szó.
