A lakosság, illetve az irodahelyiségek tulajdonosai mintegy 20 milliárd dinárral tartoznak a távfűtőműveknek, a távfűtőművek pedig megközelítőleg 7 milliárd dináros adósságot halmoztak fel a földgázforgalmazó irányába. Az adósság egy részét még a kilencvenes évek óta jegyzik – derült ki a Hogyan fűtünk az előttünk álló fűtési idényben? című tanácskozáson Belgrádban.
Dejan Stojanović, a Szerbiai Távfűtőművek Üzleti Egyesület igazgatóbizottságának elnöke rámutatott arra, hogy az ország távfűtőművei a Srbijagas közvállalatnak 4,22 milliárd dinárral tartoznak, és erre már 2,79 milliárd dinár kamatot számoltak fel. Egyes esetekben, például a kragujevaci távfűtőműveknek az adóssága még a 90-es évekből húzódik, ráadásul az adósságot nemcsak a kamat, hanem a devizaárfolyamban fellépő különbségek is terhelik.
Stojanović elmondta, a távfűtőművek nemcsak a szükséges gáz felvásárlásánál jegyeznek adósságot, hanem a fűtőolaj és más tüzelőanyag esetében az adósság 11 milliárd dinár. A közvállalatok próbálnák törleszteni adósságukat, de ebben az állam segítségére is szükségük van. Stojanović rámutatott arra, hogy a távfűtőművek több esetben is indítottak a bíróságon megfizettetési eljárást, ám sokszor nem sikerül behajtani az adósságot. Így azokat a polgárokat, illetve üzlethelyiség-tulajdonosokat, akik nem törlesztik a fűtési számlájukat, lekapcsolják a vezetékről, sokszor azonban ez nem lehetséges.
– Véleményem szerint a számlák megfizettetése kapcsán, legyen szó távfűtésról vagy az elektromos áram fogyasztásáról, az államnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a megfizettetési fegyelemre, így a törvényhozás, de a törvény érvényesítése terén is – hangsúlyozta Stojanović.
Milan Zdravković, a Srbijagas gazdasági részlegének igazgatója kiemelte, hogy a legnagyobb adósuk a kragujevaci távfűtőművek, amelyet Óbecse és Jagodina távfűtőművei követnek.
Az udvarnoki földgáztározó kapacitásainak bővítése és az új tározók üzembe helyezése az egyedüli feltétele annak, hogy Szerbiában 2019 után is zavartalan legyen a földgázellátás, akkorra válik ugyanis bizonytalanná az Oroszországból származó gáz Ukrajnán történő szállítása. Szerinte az is kétséges, hogy Szerbia használni tudja-e a földgázt a Tanap és a Tap gázvezetékekből, amelyeken a Kaszpi-tengerből Törökországon át érkezik Szerbiába a földgáz, illetve azt sem tudni, hogy 2020-ra, amikorra a földgázellátás terén válsággal számolhatunk, rendelkezésre áll-e ez a vezeték.
Zdravković rámutatott arra, hogy új csatlakozási pontokban gondolkodnak, várhatóan 2020-ig befejezik a Görögország–Bulgária vezetéket. A másik összekapcsolódási pont a Szerbia–Bulgária interkonekció, ennek kapcsán a napokban várhatók tárgyalások az Európai Bizottsággal a társfinanszírozás lehetőségéről. Zdravković szerint a Banatski dvor-i földgáztározók kapacitásának bővítése elkerülhetetlen. Erre a legalkalmasabb Itabé és Tilva. Hozzátette ugyanakkor, jelenleg nem kell nehézségekkel számolni, az előttünk álló fűtési idényre megvan a szükséges földgázmennyiség.
Nenad Grbić tartományi energetikai titkár információi szerint jelenleg a Banatki dvor földgáztározóban 430 millió köbméter földgázt tárolnak. Adatai szerint a rendkívül hideg napokon 15-16 millió köbméter földgáz a napi fogyasztás.
