Oliver Hart, a Harvard Egyetem professzora és Bengt Holmström, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora nyerte el a legnevesebb közgazdasági elismerést 2016-ban. Hart nagy-britanniai, Holström pedig finnországi születésű. A Svéd Tudományos Akadémia az idei döntés indoklásában kiemelte, hogy a két professzor elméleteinek segítségével a valós életben jobban megérthetők az üzleti szerződések és lehetséges buktatóik.
A társadalomban számos szerződéses kapcsolat jön létre, ebbe beletartozik a cégtulajdonosok és a menedzsment kapcsolata, vagy akár egy biztosító és egy autótulajdonos kapcsolata is. Ezek a kapcsolatok jellemzően érdekkonfliktusokkal járnak, ezért elengedhetetlen megfelelően kialakítani a szerződéseket annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös döntések születhessenek mindkét oldalon. Az idei díjazottak sokat tettek a szerződéselméletek továbbfejlesztéséért. Számos különböző területet elemeztek a szerződéstervezésben, például a menedzsment teljesítmény alapú juttatásait, biztosításoknál az önrészt és a „co-pay”-t, illetve az állami szektor feladatainak magánosítását.
Holmström az 1970-es évek végén megmutatta, hogy a – megbízó-ügynök probléma mintáján – egy megbízónak (pl. tulajdonos) hogyan kellene az optimális szerződést kialakítania az ügynök számára (menedzsment), akinek a tevékenysége részben nem megfigyelhető a megbízó számára. Holmström információtartalomról szóló elve kimondta, hogyan kell pontosan függnie az ügynök fizetésének a teljesítményhez köthető információtól. A megbízó-ügynök alapmodellt alkalmazva megmutatta, hogy az optimális szerződés hogyan súlyozza a kockázatokat az ösztönzőkkel szemben. Későbbi munkáiban általánosította ezeket az eredményeket, nevezeten a következő esetekben:
- amikor a munkavállalókat nemcsak fizetésemeléssel, hanem esetleges előléptetéssel díjazzák,
- amikor az ügynökök sok erőfeszítést tesznek több területen is, de a megbízó csak néhány szemszögből látja a teljesítményt,
- illetve amikor egy csapatban egy-egy tag potyautassá válhat a többiek erőfeszítéseinek köszönhetően.
Hart a 1980-as évek közepén érdemben hozzájárult a szerződéselméletek egy új ágának létrejöttéhez, amely a hiányos szerződésekkel foglalkozik. Mivel egy szerződésben lehetetlen minden egyes eshetőségre külön feltétellel kitérni, a szerződéselméletek ezen ága az ellenőrzési jogok optimális allokációját fejti ki: a szerződésben melyik félnek milyen körülmények között legyen joga döntést hozni. Hart eredményei a hiányos szerződések területén új megvilágításba helyezte a vállalatok tulajdonlását és irányítását, és hatalmas hatást gyakoroltak a közgazdaságtan, a politikatudomány és a jog számos területére is. Munkájának köszönhetően új elméleti eszközök állnak rendelkezésükre az olyan kérdések tanulmányozásához mint:
- milyen cégeknek kellene egyesülniük,
- milyen az optimális tőkeszerkezet,
- illetve hogy mikor kellene az olyan intézményeknek, mint az iskolák vagy a börtönök, piaci, avagy állami kézben lenniük.
Kezdeti hozzájárulásukkal Hart és Holmström a szerződéselméleteket az alapkutatás egyik termékeny területévé tették. Az elmúlt évtizedekben pedig az elméletek több gyakorlati alkalmazhatóságát is bemutatták. Az optimális szerződéses megegyezésekről szóló elemzésük szellemi alapot hozott létre a különböző irányelvek és intézmények megtervezéséhez, a csődtörvénytől kezdve a politikai alkotmányokig.
Oliver Hart 1948. október 9-én született Londonban. A brit–amerikai kettős állampolgár professzor 1993 óta tanít a Harvard Egyetemen közgazdaságtant.
Bengt Holmström 1949. április 18-án született Helsinkiben, a Finnországban élő svéd anyanyelvű kisebbséghez tartozó családban. A finn állampolgár professzor 1994 óta tanít a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) közgazdaságtant.
