Az év végéig a Lasta, a Galenika, a Simpo, a PKB és a Petrohemija is új tulajdonos kezébe kerülhet. Ezt követően a kormány a gyógyfürdőket is privatizálná, október 10-től pedig közvitára bocsátották a csődtörvény módosításának tervezetét is, melynek célja a kedvezőbb üzleti légkör megteremtése.
Tulajdonoscserére vár az Újvidéki Folyami Kikötő is (Ótos András felvétele)
Szerbiában 13 vállalatot kínálnak eladásra az év végéig abból a 174-ből, amelyet még nem sikerült magánosítani. Jelenleg átmeneti megoldásként ezek az állami vállalatok a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartoznak. A 13 vállalat között van a belgrádi Lasta közlekedési vállalat és az Újvidéki Folyami Kikötő is, de új tulajdonosra vár a szebb napokat is „megélt” Galenika gyógyszergyár, a bori bányászati és kohászati medence (RTB Bor), a PKB Korporacija, mint az ország egyik dicső múltú, máig öt részből álló mezőgazdasági nagyvállalata, a pancsovai Petrohemija, a vranjei Simpo bútorgár és a Slavija szállodahálózat.
A szerbiai magánosítási folyamatok következő körében a tervek szerint további közvállalatok és gyógyfürdők is eladásra kerülnek. Az illetékes minisztériumok javaslata alapján a Gejzer, a Vranjska Banja és a Bujanovac gyógyfürdőket is magánosítanák, előtte azonban a szerbiai Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnak (PIO), valamint az államnak meg kellene állapodnia arról, hogy kinek mekkora a részesedése a gyógyfürdőkből. Megegyezés nélkül ugyanis nem lehet meghirdetni ezen állami tulajdonú gazdasági szubjektumok privatizációját, hiszen a jogviszony mindaddig tisztázatlannak tekinthető.
A múlt év végéig összesen 526 vállalatot nem sikerült privatizálni. Mintegy 90 ezer foglalkoztatottat érint a probléma. Ennyien dolgoznak ugyanis a szóban forgó több mint félezer vállalatban. Közülük eddig 43-at mégis sikerült eladni, 71-ben azonban különféle törvényes előírások alapján felfüggesztették az eladási folyamatot, 236 esetben viszont csődeljárást indítottak, de a kormány módosítaná a csődtörvényt is.
KÖZVITÁN AZ ÚJ CSŐDTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSI TERVEZETE
Tegnap óta a hónap végéig az illetékes minisztérium közvitára bocsátotta a szerbiai csődtörvény módosítására vonatkozó tervezetet. A tervezet a gazdasági minisztérium www.privreda.gov.rs/javna-rasprava-o-nacrtu-zakona-o-izmenama-i-dopunama-zakona-o-stecajuHYPERLINK "http://www.privreda.gov.rs/javna-rasprava-o-nacrtu-zakona-o-izmenama-i-dopunama-zakona-o-stecaju/"/ honlapján érhető el.
A csődtörvénnyel, illetve a törvény módosítására vonatkozó tervezettel kapcsolatos észrevételeiket a polgárok elküldhetik postai úton a gazdasági minisztérium címére, Ministarstvo Privrede, Kneza Miloša 20, 11000 Beograd, vagy e-mailben a stecaj@privreda.gov.rs címre. A magyarázat szerint a módosításokkal hatékonyabbá, de főleg gyorsabbá szeretnék tenni a csődeljárások lefolytatását. Garantálni szeretnék a hitelezőknek követeléseik gyorsabb megfizethetőségét, hiszen ez hozzájárulna az általános üzleti légkör javításához, és elősegítené a csődeljárás alatt lévő vállalatok érdekeinek hatékonyabb képviseletét is. A gazdaság fellendítéséhez jelentősen hozzájáruló csődtörvény módosításáról a napokban Goran Knežević is beszélt apatini látogatása során. A gazdasági miniszter reményei szerint a parlament az új jogszabályt még az év vége előtt elfogadhatja, alkalmazása pedig felgyorsítaná az egyes vállalatok csődeljárási folyamatát. A tárcavezető szerint fontos, hogy a külföldi vállalatok az országban maradjanak, és ehhez járulhat hozzá a csődtörvény módosítása. A szerb kormány célja a gazdasági fejlődés serkentése. A már tapasztalható gazdasági növekedés az új beruházóknak köszönhető. Fontos lenne, hogy azok a befektetők, akik már itt vannak Szerbiában, további beruházásokba kezdjenek. Ehhez azonban az országnak kedvező üzleti légkört kell teremtenie. A következő időszakban ebben az irányban kell gondolkodnunk, hogy új gyártórészlegeket nyissanak, munkát adjanak az embereknek. Ezért arra törekszünk, hogy a jogrenden keresztül is biztosítsuk számukra a lehető legjobb feltételeket – emelte ki a miniszter.
A közvitára bocsátott csődtörvény módosítási tervezetének megalkotói szerint a tervezet elfogadása és gyakorlati alkalmazása hozzájárulna ahhoz, hogy a hitelezők gyorsan megfizettessék kinnlevőségüket, a cég pedig ezt követően akár talpra is állhatna. Ha erre nem lesznek meg a feltételek, lehetővé válna, hogy olyan valakinek a tulajdonába kerüljön, aki tovább tudná működtetni, a felszámolás pedig ezzel együtt elkerülhetővé válna. Mint ismeretes, az ezredforduló előtt és közvetlenül a 2000 utáni időszakban az akkori csődtörvény komoly visszaéléseket tett lehetővé. Számos esetben a csődigazgatók szemmel láthatóan sem a hitelezőknek, sem a vállalatnak, illetve a dolgozóinak érdekeit nem tartották elsődlegesnek. Gyakran előfordult, hogy különböző módszerekkel megpróbálták a vállalat vagyonának minél nagyobb részét apró pénzért mások kezére játszani, így a csődeljárások lefolytatása sok esetben a korrupció melegágyát képezhette.
Nyitókép: Tulajdonoscserére vár az Újvidéki Folyami Kikötő is (Ótos András felvétele)
