2024. április 19., péntek

Gyászmise és szoboravatás Eleméren

Az aradi vértanúkra emlékezett Vajdaság magyarsága – A templomkertben kapott helyett Kiss Ernő szobra

A bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál – a felújított Szent Ágoston-templomban – gyászmisével és szoboravatással rótta le kegyeletét az aradi vértanúk előtt Vajdaság magyarsága. A megemlékezésen felszentelték Kiss Ernőnek a templom kertjében felállított szobrát, amelyet a Nagybecskerek főterén 1906 és 1918 között állott szobor maradványáról mintáztak meg.

A megemlékezésen többek között jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Menyhárt Attila, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja, Korláth Erika konzul, Nyilas Mihály, tartományi oktatási titkár, Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának az elnöke. Képviseltették magukat a vajdasági magyar önkormányzatok, civil szervezetek is. A pártok közül a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Mozgalom képviselői voltak jelen.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

Gyászmisével kezdődött az október 6-ai megemlékezés az eleméri Szent Ágoston-templomban, amelynek a kriptájában nyugszik Kiss Ernő honvédtábornok. A gyászmisét Fiser János általános helynök mutatta be a paptestvéreivel. Az egybegyűltekkel megosztotta gondolatait Kiss Nándor református esperes is. Beszédében a hűség, a mártíromság, az egység és a helytállás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta a szoborállítás egységünknek a záloga – egy pecsét. Mintha egy dokumentumot állítottunk volna ki, és a szoborállítással megpecsételtük volna, hogy igenis mi, itteni magyarok egységesek vagyunk.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete hangsúlyozta, hogy a tábornokok valamennyien azért küzdöttek, hogy hazájuk vagy választott hazájuk önállóvá válhasson.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

– Október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk és az ugyanezen a napon kivégzett Battyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére. Az első magyar kormányfőre és a magyar hadsereg azon tábornokaira, akik életüket adták Magyarország függetlenségéért és szabadságáért. Ezek között a tábornokok között volt magyar, szerb, horvát, örmény, osztrák, német származású, ám valamennyien azért küzdöttek, hogy hazájuk vagy választott hazájuk önállóvá válhasson. Ahogyan Jókai Mór írta, egy zászló alatt, egy haza fiainak vallották magukat – mondta Pintér Attila, hangsúlyozva, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során a magyar és a szerb nép nem azonos oldalon küzdött egymással. A magyar hadseregnek azonban voltak szerb származású katonái, akik közül a leghíresebb Damjanich János, a III. hadtest parancsnoka volt, az ő október 6-ára virradóra lejegyzett imájával zárta beszédét a nagykövet.

Kiss Ernő Temesváron született, de a birtokai Magyarittabén és Eleméren voltak. A szobra 1906-tól 1918-ig Nagybecskerek főterén állt.

Hajnal Jenő: Gyászünnepünk megújult kultikus helye még inkább segítheti az emlékezést és a kegyeletadást (Ótos András felvétele)

Hajnal Jenő: Gyászünnepünk megújult kultikus helye még inkább segítheti az emlékezést és a kegyeletadást (Ótos András felvétele)

– A 170 évvel ezelőtt felszentelt szentély, az altemplom és a most rekonstruált szoborkompozíció egyszerre emlékeztet bennünket a Nagybecskereken 110 évvel ezelőtt felavatott Kiss Ernő-emlékműre, Torontál vármegye kegyeletőrző közösségére és az emlékhely 1918-as megsemmisítésére, amikor a városon áthaladó keskenyvágányú vasút mozdonya segítségével ledöntötték Kiss Ernő szobrát, amely akkor darabokra tört. Itt szeretném megköszönni a magyar kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatását, valamint a Nagybecskereki Egyházmegye törődő gondviselését, hogy a gyászünnepünk megújult kultikus helye még inkább segítheti az emlékezést és a kegyeletadást – mondta ünnepi beszédében Hajnal Jenő, az MNT elnöke.

A szobor maradványa évtizedekig a nagybecskereki Népmúzeum alagsorában kallódott. Köztéri felállítása többször is szóba került. Fiser János, a Bánáti Katolikus Egyházmegye általános helynöke úgy véli, a Szent Ágoston-templom méltó hely Kiss Ernő szobrának, mert a templom kriptájában nyugszanak az ő földi maradványai. Másrészt ezzel el lesz kerülve minden esetleges szoborgyalázás. Mint mondta, ez olyan hely, ahol bármikor le tudják róni kegyeletüket azok, akik őt tisztelik, és tisztelik a szabadságot. Ha máshova lett volna állítva a szobor, akkor két helyen történnének a megemlékezések, ami szintén nem lett volna jó.

Miután Nagybecskerek főterére visszakerült Péter szerb király lovas szobra, többször is szóba került Kiss Ernő szobrának a köztéri felállítása. Erre azonban nem került sor. A most felszentelt szobrot azonban az eredeti szobormaradványról mintázták le. Hallai Zoltán történelemtanár szerint annak ellenére is, hogy Kiss Ernő szobra nem az eredeti helyére került vissza, jelentősége óriási az itt élő magyarság számára.

Az is jó, hogy az október 6-ai eleméri megemlékezésre évről évre több diák érkezik. A kishegyesi, a bácsfeketehegyi és a szenttamási tanulók mellett itt voltak a szentmihályi és a nagybecskereki társaik is.
A megemlékezés végén az anyaország képviselői, a politikai pártok, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait.