A Szerbiai Képviselőház őszi ülésszakának folyamatban lévő első ülésén tegnap a képviselői kérdések álltak a középpontban.
Balša Božović, a Demokrata Párt képviselője a savamalai rombolás körülményeit feszegette, pontosabban arra kívánt választ kapni, hogy mikor derülnek ki az ügy részletei. Afelől is érdeklődött, hogy a szerbiai köztévé miért nem közvetíti a parlamenti ülést. Egyértelmű, hogy a Savamala-ügy felgöngyölítését valaki akadályozza, és a rendőrség nem úgy végzi a dolgát, ahogyan kellene – értékelte Božović.
Maja Gojković, a köztársasági parlament elnöke felszólította Božovićot, hogy ne gyakoroljon nyomást
a szerbiai igazságügyre, ami pedig a tévéközvetítést illeti – mondta a házelnök –, ő nem igazgatója az SZRTVnek, és nem is kíván az lenni.
Fotó: Ótos András
A Dveri képviselői Koszovóval foglalkoztak, azaz feltették a kérdést, hogy „mikor kíván Szerbia reagálni Brüsszel nyomásgyakorlására, hogy mondjon le koszovói vagyonáról”? Boško Obradović, a Dveri frakcióvezetője Aleksandar Vučić miniszterelnöknek üzent, mondván, hogy egy ennyire fontos kérdésben a kormány nem dönthet egyedül, a Szerbiai Képviselőházat is bele kellene vonni a párbeszédbe. Sürgősen össze kellene hívni a parlament rendkívüli ülését, ahol a brüsszeli zsarolás lenne a téma – mondta Obradović.
Miután minden képviselő feltette a számára fontos kérdést, az ülés az először megválasztandó bírák és ügyészhelyettesek megválasztásával folytatódott. A hatalmiak közölték: minden jelölést támogatnak, az ellenzékiek pedig kifejtették: a szerbiai igazságügy nem független. Este hat óra után a helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítási javaslatára benyújtott módosítási indítványok vitájával folytatódott az ülés.
Utóbbi törvényjavaslattal kapcsolatban tegnap a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter elmondta, a szerdai parlamenti vita során több konstruktív javaslatot hallott, ezeket alaposan megfontolják, majd felülvizsgálják törvénybe iktatásuk lehetőségét.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy mit tehet az állam az ellen, hogy a helyi önkormányzatok ne a helyi adók növelésével vagy új illetékek bevezetésével próbálják pótolni a hiányt, Brnabić kifejtette: vegyenek példát azokról a kollégáikról, akik ezt eddig sem tették meg, még a gazdasági válság idejében sem. Egyik lehetséges megoldás a helyi önkormányzatok közötti együttműködés gyakorlatának erősítése – közölte a miniszter.
