2024. március 28., csütörtök

Megkezdődött a parlamenti munka

A községek költségvetése átlag 2,65 százalékkal csökken, a városoké pedig 1,68 százalékkal

Tegnap megkezdte őszi ülésszakát a Szerbiai Képviselőház. A beterjesztett törvényjavaslatok egyik legfontosabbika a helyi önkormányzatok pénzellátásáról szóló törvény módosítási javaslata. Az már napokkal korábban kiderült, hogy a jogszabály a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló pénzek csökkenését fogja eredményezni.

KEVESEBB PÉNZ AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK

A javaslat beterjesztésekor Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter azt mondta, a módosítások hozzájárulnak az önkormányzatok finanszírozási rendszerével kapcsolatos jelenlegi hiányosságok kiküszöböléséhez, azaz az eddigiekhez képest nagyobb lesz az egyensúly a bevételek elosztásában a központi hatalom és a helyi önkormányzatok között.

A korábbi tervek szerint a törvénymódosítás eredményezte megtakarításnak az önkormányzatokra eső része 8 milliárd dinár lett volna. Brnabić elmondása szerint ez végül 4,8 milliárd dinárra csökkent, vagyis hiszi, hogy az önkormányzatok a jövőben is zavartalanul működhetnek. A csökkentés összhangban áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásaival – fűzte hozzá Brnabić.

Ana Brnabić: A városoknak a jövedelmi adó 77 százaléka marad meg (Beta)

Ana Brnabić: A városoknak a jövedelmi adó 77 százaléka marad meg (Beta)

– A helyi önkormányzatokhoz befolyt jövedelmi adónak eddig a 80 százaléka maradt a helyi önkormányzatokban. Ezután a városoknak a jövedelmi adó 77 százaléka marad meg, a községeknek pedig a 74 százaléka. Belgrádban az eddigi 70 százalék helyett a jövedelmi adó 66 százaléka marad. A községek költségvetése átlag 2,65 százalékkal csökken, a városoké pedig 1,68 százalékkal. A teher legnagyobb része Belgrádra hárul, hiszen mintegy 1,9 milliárd dinártól esik el. Odafigyeltünk, hogy egyetlen helyi önkormányzat se essen el bevételeinek több mint a 4 százalékától. Ezekkel az intézkedésekkel nem fejeződik be a helyi önkormányzatok pénzellátásának a reformja, hiszen rendkívül összetett témáról van szó. Az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium a pénzügyminisztériummal együttműködve jelenleg a járulékokról és illetékekről szóló törvény meghozatalán munkálkodik. Ez szintén hozzájárulna a pénzügyi rendteremtéshez a helyi önkormányzatokban – taglalta Brnabić.

A helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosított változata 2017. január 1-jén lépne hatályba.

Az őszi ülésszak első ülésén a képviselők képviselői kérdéseket tehettek fel. A legtöbb kérdés a migránsválságra, a babakelengyére kirótt áfa visszafizetésének eltörlésére, valamint az állami támogatásokra vonatkozott.

Boško Obradović, a Dveri képviselői csoportjának a vezetője arra volt kíváncsi, hogy az állam mikor készül lépéseket tenni a migránsválság kezelésének ügyében, és mikor számíthatnak a polgárok intézkedésekre a bűncselekményeket elkövető migránsok ellen. Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője pedig arra volt kíváncsi, hogy miért képtelen Szerbia eszközöket lehívni az IPARD alapokból, amelynek keretében 175 millió euró áll a szerbiai mezőgazdaság rendelkezésére, majd arra vonatkozóan is kérdést tett fel, hogy milyen módon kívánja a kormány támogatni a legfejletlenebb szerbiai helyi önkormányzatokat. A babakelengyére kirótt áfa visszafizetésének eltörlésével kapcsolatban Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője arra szeretett volna választ kapni, hogy biztosan ez lenne-e a takarékoskodás egyetlen módja.

A Belgrádban vendégeskedő Pedro Agramunt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke is ellátogatott a képviselőházba, és köszöntötte a képviselőket.

SZERBIA ÉRTÉKELI AZ ET TÁMOGATÁSÁT

Mielőtt ellátogatott a szerbiai parlamentbe, Pedro Agramunt Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel találkozott. Elsősorban a migránsválságról, a nacionalizmus és a szélsőséges erők erősödéséről tárgyaltak Európában, valamint a terrorizmus elleni küzdelemről.

Vučić kihasználta az alkalmat, és köszönetet mondott, amiért az Európa Tanács és a Parlamenti Közgyűlés Koszovó tekintetében tiszteletben tartja Szerbia területi integritását, majd reményét fejezte ki, hogy nem változik meg az álláspontjuk ebben a tekintetben, és továbbra is a semleges státus elvét követik Koszovó kérdésében.

Agramuntot Tomislav Nikolić köztársasági elnök is fogadta. A felek egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy Szerbia fontos partner az ET számára a válságok megoldásában, különösen a régióban jellemző problémák és a migránsválság tekintetében. Nikolić a Belgrád és Pristina közötti párbeszédre is kitért, mondván, hogy ennek egyetlen célja van: élhetőbbé tenni a Koszovóban élő polgárok mindennapjait. Ugyanakkor a párbeszéd nem jelenti azt, hogy Szerbia valaha elismeri Koszovó államiságát – szögezte le a szerb államfő, mondván: Szerbia soha nem engedi meg, hogy Koszovó az ENSZ tagjává váljon.

Agramunt megismételte kijelentését, hogy a Szerbia és az ET közötti együttműködésnek még az eddigieknél is erősebbé kell válnia.