Sorsfordító döntés előtt áll Magyarország. Ezt a döntéshozatalt – a több mint kétszázhetvennégyezer külhoni magyar regisztrált szavazónak, beleértve bennünket is – vasárnap segítenünk kell. A kérdés, amelyre igennel, vagy nemmel válaszolhatunk: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Nemcsak e kérdésben fognak azonban véleményt nyilvánítani a választópolgárok, ha kimondatlanul is, de egyúttal arról is döntenek, támogatják-e azt az Orbán Viktor nevével fémjelzett bevándorlási politikát, amely a migránsválság kezdete óta – eleinte egyes-egyedül – határozottan kiállt a határok védelme és az ellenőrzött keretek között történő menekültbefogadás mellett, miközben ugyanilyen határozottsággal utasította el a nyitott kapuk politikáját és a migránsok kvóta szerinti szétosztásának a mai napig szorgalmazott ötletét.
A közvélemény-kutatások alapján nem kétséges, a nemek túlnyomó többségben lesznek. A fő kérdés így; érvényes lesz-e a népszavazás, az alaptörvény szerint ugyanis ehhez 50 százalék plusz 1 kell, vagyis 4.136.440 érvényes szavazat. Összehasonlításképpen a 2003-as EU-tagságról szóló referendumhoz a választópolgároknak csak a 45,62 százalékát sikerült mozgósítani.
Az NVI adatai szerint péntek reggel 9 óráig 5711 érvényes szavazat érkezett Szerbiából. Tőlünk több mint 30.000-en regisztráltak, tehát ez még nem a végleges szám. A levélszavazatok érkezési határideje szombat éjfél volt, de akinek nem sikerült időben eljuttatnia a voksát, az a szavazás napján, este 19 óráig még leadhatja a levélszavazatát a szabadkai főkonzulátuson vagy a belgrádi magyar nagykövetségen, illetve Magyarországon az országgyűlési választókerületek székhelyein.
Az NVI-hez már egy hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok. Több mint ötvenezer voks azonosító nyilatkozatát dolgozta fel péntekig az iroda, a szavazási iratok mintegy 17 százaléka érvénytelen volt még a szavazólap felbontása előtt, amely majd csak vasárnap este 7 után történik meg. Ez azt jelenti, hogy vagy rosszul töltötték ki az azonosító nyilatkozatot, vagy nem ragasztották le valamelyik borítékot, illetve valamely más hibát követtek el a külhoni voksolók. A leggyakoribb kitöltési hiba, hogy a választópolgár nem adta meg vagy nem a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően adta meg az anyja nevét. Érvénytelen lehet a voks akkor is, ha nem helyeztük el a szavazólapot a felirat nélküli kis borítékban, és ha azt nem ragasztottuk le. A kitöltött azonosító nyilatkozatot a szavazólapot tartalmazó zárt borítékkal együtt a válaszborítékba kell helyezni, azt pedig le kell ragasztani a borítékban található öntapadós matricával.
Orbán Viktor: „A referendum eredményével a hátam mögött kész vagyok arra, hogy a jövő héten Brüsszelbe utazzak és tárgyaljak a kvótákról” (Fotó: Beta)
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Jeruzsálemben, Simon Peresz temetésén volt. Csütörtök este a TV2-nek adott interjút, amelyben a kvótareferendum tétjéről beszélt. A rövid beszélgetést az MTI foglalta össze.
Ha a bevándorlást elhibázzuk, akkor nemcsak a mi Magyarországunk változik meg, a gyerekeink, unokáink Magyarországa is egészen más lesz, mint amilyen migráció nélkül lehet – hangoztatta a miniszterelnök.
A kormányfő értékelése szerint vannak olyan döntések, amelyeket meg lehet változtatni, de a bevándorlás kérdése olyan ügy, amelyben ha hibázunk, többet nem tudjuk kijavítani. Erről szól a nyugat-európai országok mókuskerékszerűen ismétlődő sok belső vitája és feszültsége – tette hozzá.
Orbán Viktor azt is jelezte: a referendum eredményével a háta mögött kész arra, hogy jövő héten Brüsszelbe utazzon és tárgyaljon az Unióval a kvótákról. Az EU-ra a demokráciák közösségeként hivatkozott, kifejtve: ha egy nemzet ellenez egy szabályozást, akkor azt nem lehet ráerőltetni. „Ennek szeretnék érvényt szerezni” – fogalmazott.
A kormányfő helytelenítette, hogy az EU nem tisztázta az elején, hogy miként segítsen a bajba jutott embereken. Jó néhány tagállam pedig meghívta őket saját országába, majd amikor rájött, hogy ebből baj lesz, akkor azt gondolta, kiválogatja azokat, akikre szüksége van, a többieket pedig szétosztja – mondta. Hozzátette: a legveszélyesebbnek azt tartja, hogy nem mondtak ki egy felső határt.
Orbán Viktor ezt szembeállította a magyar állásponttal, amely oda vinné a segítséget, ahol arra valóban szükség van, a kezdetektől a határvédelmet képviseli, továbbá rögzíti, hogy „nekünk magyaroknak kell eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem”.
„Mi nem akarjuk, hogy a közbiztonság romoljon, nem akarunk terrorfenyegetettséget, nem akarjuk megváltoztatni az életünket, nem akarjuk más alapokra helyezni a családi viszonyainkat, a nőkről való gondolkodásunkat, a sajtó- és vallásszabadságról kialakított eszméinket”– sorolta.
A párizsi merényletek egyik lebonyolítója, Salah Abdeslam magyarországi tartózkodását firtató kérdésre a kormányfő azt felelte: minél több a migráns, annál nagyobb a terror kockázata.
A miniszterelnököt megkérdezték Európa jövőjéről is. Kifejtette: nem tudhatja, hogy a kontinens milyen formában szervezi majd az életét, de olyan Európát, benne olyan Magyarországot akar, ahol az élet derűs, biztonságos és jómódú. „Ma az európai élet ilyen, ha nem rontjuk el, akkor ilyen is maradhat”– összegzett.
Azt mondta: az emberek tudják, hogy az ország jövőjéről van szó. Megjegyezte: ettől még pártvélemények vannak, a baloldal általában bevándorláspárti, a jobboldal pedig úgy szeretné megőrizni az országot, amilyen. Szerinte azok, akik nem vesznek részt a vasárnapi népszavazáson, rábízzák a döntést a többiekre.
A pártvélemények egyébként a demokrácia szabályainak némiképp ellentmondva a kampány során nem az igen és a nem között oszlottak meg, hanem a nem és a népszavazás bojkottja, illetve annak az alternatív verziója, az érvénytelen szavazat leadása között.
A nem mellett állt ki a két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP, valamint az ellenzéki pártok közül a Jobbik. Az LMP elhatárolódott a határozott véleménynyilvánítástól a kérdésben. Ködösítő magyarázattal az MSZP a népszavazás bojkottja mellett kampányolt, nyíltan tette ezt a DK, valamint a többi kisebb ellenzéki párt. Az igen mellett egyedül az alig mérhető kispárt, a liberálisok (MLP) álltak ki.
