2024. április 18., csütörtök

A hallgatás nem megoldás

„Az erőszak nem logikus, előrelátható, ezért fontos hozzájárulnunk ahhoz, hogy megállítsuk”
Dragana Jovanović-Boka

Dragana Jovanović-Boka

Ha egy személy erőszak áldozatává válik, ez akár egy életre szóló súlyos traumát okozhat. Itthoni közegben a szégyen, a félelem, továbbá a nem megfelelő társadalmi szerepvállalás miatt az áldozatok akár egész életükön át hallgatnak. A bántalmazás okozta sebekkel azonban igenis foglalkozni kell – mint már említettem a múlt hétvégi számunkban. Először is az illetőnek segítséget kell kérnie. A helyzet súlyosságától, lélekromboló hatásaitól és a nem megértő közegtől függően ez nagyon nehéz döntés. A bántalmazás témájáról nem árt állandó jelleggel beszélni, hiszen gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy milyen nagymértékben jelen van társadalmunkban. Az erőszak elleni harc esetében mindannyiunknak fontos szerepet kellene vállalnunk, egy olyan közeg kialakítására törekedve, amelyben leszámolunk a különféle tévhitekkel, miután az áldozatok félelem, szégyenérzet és valamennyivel kevesebb megrázkódtatás nélkül beszélhetnek a tapasztalataikról. Dragana Jovanović-Boka pszichoterapeutával beszélgettünk, aki munkája során már nem egyszer találkozott bántalmazott nőkkel. A kezelések alkalmával a tranzakcionális analízis elméletet, az integratív pszichoterápia-irányzatot, valamint a Core Energetics test-terápiát alkalmazza. Utóbbi a bennünket ért testi trauma következményeivel és annak a személyiséget befolyásoló hatásaival foglalkozik.

Dávid Csilla illusztrációja

Dávid Csilla illusztrációja

Hogyan kell megfelelően beszélni egy bántalmazott nővel?

Az erőszak dinamikája különböző formákat ölt, a betegesen megnyilvánuló féltékenységtől, hatalomgyakorlástól, a verbális, fizikai és szexuális erőszakon át egészen az áldozat környezetéből való eltávolodásáig, valamint az ismétlődő bocsánatkérésig és megbocsátásig. A pszichoterápiás segítség keretében az áldozatnak megfelelő magyarázatot kell kapnia a bántalmazó különböző viselkedésmintáiról és a kialakult kapcsolat működésrendszeréről. Ezáltal az áldozatnak fokozatosan be kell látnia a bántalmazó kapcsolat dinamikáját, és meg kell tanulnia, hogyan védekezzen. El kell fogadnia önmagát és az érzéseit. Mindez időt és együttműködést igényel, hiszen saját magának sem vallja be a probléma létezését és súlyosságát, ráadásul nem hisz a megoldásban. Arra is rá kell mutatni, hogy mindenki saját viselkedéséért felelős, és ezzel tudatosítani kell az áldozatban, hogy ő nem felelős a kialakult helyzetért. Fontos foglalkozni a társadalmi megbélyegzéssel is, hiszen a különben is jelentkező bűntudat mellett az áldozatok a szégyenérzés miatt még inkább elhallgatják a problémát, hiszen félnek az elítéléstől, és ennek következtében pedig még később kérnek segítséget. A rendszeres pszichoterápiás jellegű látogatások hosszabb időt vesznek igénybe. Ahhoz, hogy az illető elfogadja annak a lehetőségét, hogy a bántalmazó kapcsolaton kívül működjön, akár egy évre is szükség van. Mindemellett a segítségnyújtás folyamatában kiemelkedő szerepet tölt be a különböző intézmények koordinációja, hiszen ezek eltérő módon, saját hatáskörükön belül adott büntetőeljárásokkal tudnak megfelelően fellépni a bántalmazó ellen – kezdte a beszélgetést Dragana Jovanović-Boka pszichoterapeuta.

Mit tehet a rendőrség? Milyen hatással van a büntetőeljárás az áldozatokra?

Miután megtörtént a feljelentés, a rendőrség köteles reagálni. Ezután állapítják meg a tényállást, és az áldozat szükségleteivel összhangban kapcsolják be az ügyészséget, illetve más intézményeket. Ilyen helyzetben nagyon fontos a bírósági eljárásra történő felkészítés, a már áldozattá vált személyt ugyanis ezután is érheti negatív lelki hatás éppen azoktól az intézményektől, amelyeknek elsődleges feladata a szükséges védelem, a bűncselekmény kiderítése. Úgynevezett másodlagos viktimizációról beszélünk ilyen esetekben, amikor a felderítési-bizonyítási eljárás során az áldozat újból átéli és felidézi a számára traumatikus cselekményt. Az ilyen büntetőjogi eljárások folyamán az áldozatnak megfelelő védelmet kell kapnia, vagy az elkövetőt ki kell vezetni a teremből. A bírósági gyakorlat arról tanúskodik, hogy ilyen helyzetekben elsőbbséget élvez és közös érdek az áldozat minél hatékonyabb védelme.

Dávid Csilla illusztrációja

Dávid Csilla illusztrációja

A szexuális erőszak áldozata hova forduljon először segítségért?

Minden intézményrendszer saját előírt szabályok összessége szerint jár el. Ha a személy fizikai épsége sérült, először orvosi ellátásban kell részesülnie, és csak ezután kapcsolhatók be más intézményrendszerek. Az szexuális erőszak áldozatának járó szükséges, személyre szabott védelmet az ügyészség a rendőrséggel, valamint az egészségügyi intézménnyel közösen határozza meg.

Hogyan reagáljon megfelelően a környezet, hogyan tud segíteni az áldozatnak?

A szomszédok, a munkatársak, a rokonok nagyon fontos szerepet, támogató közeget képeznek. Ha a környezet elítéli az áldozatot vagy közömbösen viselkedik, mert úgy véli, jobb nem belekeveredni mások problémájába, továbbá nem hajlandó feljelentést tenni az egyértelműen felismerhető erőszakos állapotról, ez ahhoz vezet, hogy az illető egyedül érzi magát, és elzárkózik ismerőseitől. Ez a bántalmazás újbóli erőfordulását és súlyosbodását eredményezi, valamint az elkövetőt erősíti meg abban, hogy következmények nélkül folytathatja erőszakos viselkedését. Mindannyiunk polgári kötelessége, hogy feljelentést tegyünk erőszakos cselekedet esetén. Ezt névtelenül is megtehetjük.

Dávid Csilla illusztrációja

Dávid Csilla illusztrációja

Társadalmunkban elterjedt az a felfogás, hogy az áldozatot hibáztatjuk a kialakult helyzetért (kihívó öltözködés, smink, viselkedés), nem pedig a bántalmazót.

Társadalmunkban egy bizonyos átalakulásnak lehetünk a tanúi, ami azt jelenti, hogy a régi értékrendek változnak, a férfi és nő közötti viszonyról alkotott felfogás módosul, de ez bizonyos közegekben lassabban halad. Minden személy saját tettéért felel, így senki sem idézheti elő, válthatja ki másból a felé irányuló erőszakos viselkedést. Gyakran könnyebb ítélkezni, mint segíteni, de nem szabad elfelejteni, hogy az erőszak áldozatai különféle társadalmi rétegekből származnak, és bárki erőszak áldozatává válhat, ez alól közeli ismerőseink, sőt gyermekeink sem képeznek kivételt. Az erőszak nem logikus és nem előrelátható, ezért fontos hozzájárulnunk ahhoz, hogy megállítsuk.

Társadalmunkban mennyire tudunk nyíltan beszélni a bántalmazás témájáról?

Sokat hallhattunk és olvashattunk az erőszakos cselekedet logikájáról, törvényi feltételeiről és a szükséges intézkedésekről. Ennek ellenére azok, akik bántalmazó párkapcsolatban élnek, továbbra is félnek attól, hogy nyíltan beszéljenek tapasztalataikról, mert úgy gondolják, hogy nem kapnak majd megfelelő védelmet. Továbbra is nyíltan kell foglalkozni a problémával, írni és olvasni róla, hiszen csakis így tudunk hatást gyakorolni a szükséges társadalmi szerepvállalásra és a megfelelő reagálás fontosságára.

Dávid Csilla illusztrációja

Dávid Csilla illusztrációja

A környezet hogyan ismerheti fel, hogy egy adott kapcsolatban jelen van az emocionális erőszak, lelki terror?

A lelki terror a legnehezebben felismerhető, viszont a bántalmazott hosszú ideig tartó viselkedésváltozása, lehangoltsága, a bizonytalanság érzésének felerősödése, a személy elzárkózása, a lelki problémák testi tünetekben történő megnyilvánulása a családi viszonyon belüli problémákra utalnak. Az áldozat felé irányuló sértegetés, lekicsinylés, fenyegetés, a mozgásszabadság, valamint az anyagiak korlátozása, továbbá a bántalmazó beteges féltékenysége, ingerlékenysége, állandó vádaskodása a pszichológiai erőszak jelenlétéről tanúskodik. A lelki terror gyakran párosul az erőszak más típusaival is, viszont egyedüli és domináns jelenségként is jelentkezhet.

A témával foglalkozó írás A nőkkel szembeni és a családon belüli erőszakról való médiatájékoztatásra kiírt pályázat keretében valósul meg, amelyet a Tartományi Nemi Egyenjogúsági Intézet támogat