2024. április 19., péntek

„Nem lesz könnyű a helyreállítás”

A szabadkai Szentháromság-szobor megrongált részeinek helyreállítása bizonyára költséges lesz, de az eszmei kár még nagyobb
Két alkalommal is megrongálták ismeretlen elkövetők a szabadkai Szentháromság-szobrot (Molnár Edvárd felvétele)

Két alkalommal is megrongálták ismeretlen elkövetők a szabadkai Szentháromság-szobrot (Molnár Edvárd felvétele)

Molnár Edvárd felvétele

Molnár Edvárd felvétele

Utolsó simitások a májusi avató előtt (Molnár Edvárd felvétele)

Utolsó simitások a májusi avató előtt (Molnár Edvárd felvétele)

A szoborcsoport a májusi avatón (Molnár Edvárd felvétele)

A szoborcsoport a májusi avatón (Molnár Edvárd felvétele)

Az elmúlt két hétben két alkalommal is megrongálták ismeretlen elkövetők a szabadkai Szentháromság-szobrot. A szoboregyüttesen mindkét angyal kezét letörték, az egyik angyal kezéből kilopták a keresztet, Szent Máté kezéből pedig a tollat tulajdonították el.

Biacsi Karolina okleveles kőszobrász – restaurátor művész, aki aki a Szentháromság szobor restaurálását végezte, még csak fényképeken látta a rongálást, jelenleg épp Budapesten tartózkodik.

– Látatlanban nagyon nehéz megmondani, mekkora anyagi kár keletkezett, bizonyára elég nagy, hiszen ezeket az ellopott aranyozott szimbólumokat majd pótolni kell. Elő kell ezeket állítani, aranyozni, valamint újra felhelyezni a Szentháromság szobor alakjaira. A letört kézfejeket is pótolni kell, ami nyilván nem egyszerű. El kell azon gondolkodni, hogy hogyan lehet az ellopott helyére kerülő keresztet is úgy rögzíteni, hogy ne tudják ellopni.A horgony csak annak köszönhetően menekült meg, hogy oda volt nagyon mélyen, nagy csavarral, több helyen is rögzítve. A keresztet viszont nem tudtuk, mert a kézfejet nem tudtuk átfúrni, féltünk ugyanis, hogy esetleg el fog törni. Most, amikor a pótlás megtörténik, a rögzítést is igyekszünk megoldani – hallottuk Biacsi Karolinától. Mint mondta, ha a keresztet és a tollat értékesíteni akarják az elkövetők, akkor elmondható, hogy ez nem volt nagy fogás számukra, a toll fából készült, nem is fémből, ezt futtatták be arannyal, a kereszt is a súlya miatt belülről üreges rozsdamentes acélból készült, erre került a 24 karátos aranyréteg.

– A helyreállítás nem lesz könnyű, mert bonyolult megoldásokról van szó, másrészt le kell gyártani újra a hiányzó szimbólumokat, újra kell ezeket aranyozni, tehát nyilván költséges is lesz. Eszmeileg még nagyobb a kár – hangsúlyozta a kőszobrász-restaurátor művész, akit lelkileg is nagyon megrázott  a vandál pusztítás.

–  Fél év telt el a felszentelés után. Sajnos a mai világban nagyon kevés az a köztéri szobor, amely megússza a vandál rongálásokat. Meglátjuk, mit lehet tenni, amikor a helyszínen látom a kárt, de a hivatalos szervektől még nem érkezett megkeresés hozzám – mondta el telefonbeszélgetésünk során.

Mint ismeretes, május 22-én állították vissza a város főterére az onnan 1964-ben elhelyezett Szentháromság-szobrot, amelyet elődeink 200 éve emeltek, és ez volt Szabadka első köztéri szobra. A visszahelyezést a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte, a restaurálás 7,5 millió dináros költségét az MNT állta a magyar kormány támogatásával, a szabadkai önkormányzat pedig 2,8 millió dinárt választott ki a szobor felállítására.

– Az ember minden vandalizmust elkeseredéssel tud tudomásul venni, ha pedig olyan műemlék esett áldozatul, amely közel áll a szívünkhöz, méginkább elszomorodunk. A Szentháromság-szobor a város gyöngyszemévé vált, és most olyan károsodás érte, hogy rendbehozatala után is az emberekben benne marad a félelem, mikor fog ilyesmi ismét megtörténni – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Elmondta, épp e félelem megelőzése érdekében még a szobor átadása előtt javasolta az MNT a szabadkai Városépítési Igazgatóságnak az állandó videokamerás felügyeletet, mivel a szobor a város igen forgalmas pontján helyezkedik el. A város, mint a felújított és az eredeti helyére visszaállított szoborcsoport hivatalos gondviselője helyezzen el térfigyelő kamerákat, az MNT a költségek egy részének a finanszírozását is vállalta volna. Májusi keltezésű levelük nyomán ígéretet kaptak. Habár technikai okokra való hivatkozás is elhangzott, hogy az illetékesek részéről megtörténik a felügyelet megoldása, eddig még nem történt meg.A város a hivatalos gondviselő, a jövőben is a szoborról való gondviselés is az ő feladata.

A megrongált Szentháromság-szobor restaurálása és védelme kapcsán megkérdeztük Maja Rakočević Cvijanovot, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársát is:

– Váratlan helyzetbe kerültünk, nem gondoltunk restaurálásra, hiszen a szobor májusban lett felavatva a város központjában. Először szakértő segítségével felmérjük a megrongálás során keletkezett károkat. A Műemlékvédelmi Intézet ezután a Városépítési Igazgatósághoz fordul, hogy amennyiben lehetséges, iktassa be a költségvetésbe a restaurálást, hogy pótolva legyen a kereszt, a két kéz, és sikerüljön helyreállítani a többi kárt is. Az intézet ezt a javasolta a Városépítési Igazgatóságnak. Reméljünk, hogy elfogadják, és fedezik a restaurálás költségeit. A műszaki védelmi rendszer elhelyezése már folyamatban van. A kamerák és reflektorok felállítására a tervek szerint ebben az évben már sor kerül. Ha erősebb a fény, kevesebb az esély az ilyen vandalizmusra, és még kevesebb, ha megfigyelőrendszer is van – nyilatkozta a lapunknak Maja Rakočević Cvijanov.