A Törökkanizsa melletti Firigyházán vasárnap délután kezdődött Szent Mihály főangyal és Firigyháza búcsúja, amely az estébe nyúló ünnepi műsorral folytatódott és búcsúnapi bállal zárult.
A Firigyháza 760 éves fennállására emelt kereszt felszentelése (Gergely Árpád felvétele)
A Törökkanizsáért Egyesület ötödször szervezte meg a firigyháziak találkozóját, ebből az alkalomból számos, a faluból elszármazott egykori lakos látogatott haza. A rendezvény a Ricze-ház udvarában ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet Illés Albert szegedi plébános celebrált, Sóti János törökkanizsai, Barát Gábor tornyosi, Savelin Zoltán martonosi és Paskó Csaba szabadkai plébános és Vince testvér jezsuita szerzetes közreműködésével. A szentmise végén felszentelték a település fennállásának, első írásos említésének 760. évfordulója alkalmából emelt feszületet.
A keresztszentelő után művelődési műsorral folytatódott a program, amely előtt főtisztelendő Paskó Csaba osztotta meg gondolatait a szép számban összegyűlt polgárokkal. A megszívlelendő ünnepi szavak után a művelődési programban felléptek a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület táncosai, a Tiszafa néptánccsoport, a Tiszácska leánykar, az egyesület citerazenekara, valamint szavalói és népmesemondói: Jeliszejev Tamara, Magyari Dominik, Dobó Attila, Likár Márk, Sipos Andrija és Tratyik Regina. A műsort a csókai rádió bemondója, Banka János színművész vezette. Az esti báli hangulatról az Alföldi Fiúk és a Dutty együttesből verbuválódott zenekar gondoskodott.
A Ricze család egyik leszármazottja ajándékba adta a tájházzá alakított parasztházat, amelynek udvarán immár ötödik alkalommal gyűltek össze a firigyházi és innen elszármazott polgárok, köztük a rendezvény egyik kezdeményezője és szervezője, Újhelyi Nándor, a törökkanizsai községi képviselő-testület elnöke is: – A családom firigyházi származású, kisgyerek koromban sok időt töltöttem a faluban nagyszüleimnél, számos emlék köt ide, itt vannak a gyökereim. Firigyháza sorsa tükrözi a bánáti falvak helyzetét, amelyek kiürülése a múlt század hetvenes éveitől az iparosodás nyomán felgyorsult, és az elvándorlás napjainkban is tart. Fontos, hogy visszatérjünk a gyökereinkhez, sokaknak sajnos már nincs hová visszatérniük, az öregek kihaltak a faluból, a házaikat eladták. A faluházzá alakított Ricze-házban, amely a falusi parasztházak jellegzetességeit viseli magán, emléket állítunk Firigyházának, amely mára szinte már nem is létezik. Az új évezred küszöbén az emberek fokozatosan visszatérnek a falvakba, igyekszünk eleget tenni az új elvárásoknak, amilyen a faluturizmus is.
A firigyháziak találkozóját támogatta a Magyar Nemzeti Tanács, a Szekeres László Alapítvány, a törökkanizsai önkormányzat és számos helybeli és törökkanizsai polgár, akik munkájukkal járultak hozzá a firigyháziak ötödik találkozójának sikeres megszervezéséhez. A Törökkanizsáért Egyesület az ünnepi alkalomra képeslapsorozatot készített.
