A demokrata párti Hillary Clinton infrastrukturális beruházásokat, minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését, míg a republikánus párti Donald Trump a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát, s ezzel sok-sok új munkahely teremtését ígérte hétfőn este a két nagy amerikai politikai tömörülés elnökjelöltjeinek első televíziós vitájában, amelyen az amerikai sajtó első értékelései szerint Clinton szerepelt jobban.
Elsősorban politikusokat és támogatókat hívtak meg vendégként a New York-i Hampstead Hofstra Egyetemén megtartott eseményre. A vitán megjelentek a jelöltek kampányának nagy támogatói is, például a Trump mögött álló nevadai milliárdos, Sheldon Adelson vagy a szintén milliárdos texasi Mark Cuban, Hillary Clinton kampányának segítője. A publikum soraiban ott ültek természetesen a családtagok: Hillary Clinton lánya és a veje, míg Bill Cinton volt elnök a színfalak mögül kísérte figyelemmel az elnökjelölti vitát. Trump meghívottai között volt Mark Geist, a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni, 2012-ben elkövetett terrortámadás egyik túlélője, és Trump családtagjai - köztük a tanácsadójává előlépett veje, Jared Kushner - is jelen voltak a vitán.
Az első nagy témakörről, a gazdaság fellendítéséről szólva Trump ismételten Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért, továbbá ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak. Trump ezután az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte. Hillary Clinton szerint ugyanis dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott a közügyekre vagy jótékonykodásra egyetlen centet sem.
Clinton a vitán kijelentette: vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott. Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne - tette hozzá. Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert, és szándékosan töröltette elektronikus leveleit.
Clinton a második nagy témában, amikor az elnökjelöltek faji kérdésekben, a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben fejtették ki álláspontjukat, azt mondta: helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. "Rendszerszintű faji megkülönböztetés van" - állította.
Trump szerint azonban "Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend". A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról. Szerinte a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak "pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy "az ember az utcán sétál és agyonlövik". A fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta - jelentette ki Trump.
Az elnökjelölteknek feltett, nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésben a demokrata párti elnökjelölt az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért. Ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magánkézben lévő számítógépes rendszerek elleni támadásokért. Trump szerint viszont egyelőre senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött.
Trump szerint Barack Obama jelenlegi elnök és Hillary Clinton még külügyminiszterként biztosított lehetőséget az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet felemelkedésére azzal, hogy hatalmi vákuumot teremtett Irakban. Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus párti George W. Bush elnöksége idején rohanták le, és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött.
Clinton kijelentette, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben. Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal. A hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként "erős" politikus volt.
Trump szerint Clintonban nincs elég "életerő" ahhoz, hogy elnök legyen. Azt mondta még: bár demokrata párti vetélytársának van tapasztalata, ez "rossz tapasztalat", mert sorozatban hozott rossz döntéseket. Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, hogy ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.
Ami az amerikai média első értékeléseit illeti, a The Wall Street Journal című lap úgy véli, hogy teljesítményével Trump a saját táborát megerősítette, ám az ingadozókat és a még bizonytalan szavazókat valószínűleg nem sikerült megnyernie magának. A CNN hírtelevízió és az ORC nevű közvélemény-kutató első felmérése szerint a vitán a nézők 62 százaléka szerint Clinton szerepelt jobban, és csak 27 százalék látta úgy, hogy Donald Trump nyerte az első vitát.
Clinton kampánystábja elégedetten nyilatkozott helyi idő szerint kedd hajnalban a demokrata párti politikus és republikánus párti ellenfele között lefolytatott tévévitával kapcsolatban, s a volt külügyminiszter esélyeinek javulását remélik.
