A vasárnapi boszniai szerb köztársaságbeli népszavazáson a szavazóurnákhoz járult polgárok 99,81 százaléka szavazott arra, hogy január 9-ét a szóban forgó entitás napjaként ünnepeljék – jelentette be tegnap a népszavazás lebonyolításával megbízott köztársasági választási bizottság. A boszniai Szerb Köztársaságban 1.219.399 polgár rendelkezett szavazati joggal, 680.116-an adták le voksukat, ami 55,77 százalékos részvételi arányt jelent, s mindössze 1291 olyan szavazat volt, amely ellenezte az ünnepnap hivatalossá tételét. A választási eredményeket taglaló részletes jelentést a szóban forgó bizottság a köztársasági parlament elé köteles beterjeszteni, az eredményeket a Hivatalos Lapban is közölni fogják. Siniša Karan, a választási bizottság elnöke kijelentette: nem érkezett panasz a népszavazás lebonyolításának módjára, ami annyit jelent, hogy a referendum sikeresnek tekinthető, és ki lehet jelenteni, hogy a polgárok bizalmat szavaztak a kezdeményezésnek.
A JÖVŐ FONTOSABB
Mint ismeretes, a boszniai szerb referendum kiélezte a viszonyokat a Szerb Köztársaság és a muzulmán-horvát entitás között, Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága is olyan döntést hozott, hogy nem áll összhangban az ország alaptörvényével a szerb entitás által kezdeményezett népszavazás. Döntését később is megerősítette, amikor felülvizsgálási eljárást kellett folytatnia. A referendumot az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok sem támogatta, de maga Szerbia sem állt oda Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke mellé, Aleksandar Vučić kormányfő mindvégig azt hangsúlyozta, hogy hazánk a béke és a stabilitás híve, ezért nem formál véleményt a szavazás ügyében, azt a boszniai szerb vezetőkre bízza. A kormányfő a referendum lebonyolítása után tett első kijelentésében hangsúlyozta, annak legnagyobb eredménye, hogy békésen zajlott le. Hozzátette: most az lenne a legfontosabb, hogy lecsillapodjanak a kedélyek a régió egészében. Elmondta, hogy telefonon beszélt Dodikkal, és egyet tudtak érteni abban, hogy a régió jövője a legfontosabb kérdésnek számít. Hozzátette: Szerbia ma azért töprenghet a bérek és nyugdíjak növelésén, mert nem a feszültségnek, az ellenségeskedésnek az útját választotta, hanem a jövőbe tekintés és a költségvetés felügyelésének az útját. Ha valaki azt hiszi, hogy járható út a konfliktusok útja, annak rögtön meg kell üzennünk: mi egy olyan forgatókönyvben nem kívánunk részt venni – hangsúlyozta a miniszterelnök.
TÖRTÉNELMI SIKER, VAGY A VÉG KEZDETE?
Maga Dodik a népszavazást történelmi sikerként könyvelte el, szerinte azt bizonyították a boszniai szerbek, hogy a fél világgal dacolva is képesek megvédeni a daytoni békeszerződésben foglaltak betartatását. Bakir Izetbegović, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség bosnyák tagja ugyanakkor úgy látja, Dodik csak azért szervezte meg a referendumot, hogy dacoljon a nemzetközi közösséggel, az EU-val, az USA-val és a boszniai intézményekkel. Kifejtette: hasonlóképpen tett Szaddám Huszein, Moammer Kadhafi és Slobodan Milošević is, majd megjegyezte: láthattuk, hogyan végződtek ezek a kísérletek.
BEIDÉZTÉK DODIKOT
Beidézte a bosznia-hercegovinai államügyészség tegnap Milorad Dodikot, aki a vasárnapi népszavazás megrendezésével megsértette az alkotmánybíróság döntését. A hírt Boris Grubešić, az államügyészség szóvivője is megerősítette a sajtónak. Dodik egyelőre nem kommentálta az idézést, ugyanakkor korábban azt mondta, ha erre sor kerül, nem fog megjelenni az ügyészségen.
A bosznia-hercegovinai büntetőtörvénykönyv szerint az alkotmánybíróság döntésének figyelmen kívül hagyása bűncselekménynek számít, és elkövetéséért öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki.
Elemzők szerint az alkotmánybírósággal való szembeszegüléssel az országrész vezetése voltaképpen a boszniai intézményrendszer gyengeségét kívánta bizonyítani, és ezzel előkészíteni egy várhatóan 2018-as referendumot, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott élők.
EB: TÖRVÉNYTELEN NÉPSZAVAZÁS
Az EU hivatalos állásponta is az, hogy a referendumnak nem volt törvényes alapja. Maja Kocijančič, az Európai Bizottság (EB) sajtófelelőse közölte: a boszniai alkotmánybíróság elutasította a referendum kiírásáról szóló szerb határozatot, így az nem tekinthető törvényes módon lefolytatott voksolásnak. A népszavazás, mint mondta, nem változtathatja meg a boszniai alkotmánybíróság döntését. Az EB nevében arra szólította fel a boszniai intézményeket, hogy a boszniai Szerb Köztársaság napjával kapcsolatos kérdést a meglévő törvényes keretekben, az alkotmánnyal összhangban, építő jellegű dialógus útján oldják meg.
– Meglehetősen fontos lenne, hogy mindenki tartózkodjon az olyan tevékenységtől, ami a helyzet elmérgesedéséhez vezethet. Boszniának a gazdasági és szociális kérdések megoldására kellene összpontosítania annak érdekében, hogy az állam gyorsabban tudjon haladni az európai integrációk útján – szögezte le Kocijančič.
