Megvalósulni látszik az „utópia” kétezer finn állampolgár számára, hiszen úgy tűnik, hogy havonta 560 eurót ad nekik az állam, bármiféle kötelezettség nélkül, még csak munkát sem kell keresniük – írja a horvátországi Večernji list.
Pontosabban, az alapjövedelem tervezett kísérleti bevezetéséről van szó, amely az angol UBI (universal basic income) rövidítésből is ismert.
Egyesek szerint az alapjövedelem bevezetése csak annyit jelentene, hogy a munkaadók sokkal tisztább lelkiismerettel válnának meg az alkalmazottaktól, mások szerint viszont pont ez számolná fel a szegénységet.
A vélemények megoszlanak, ennek ellenére más országokban is már felütötte fejét ez az ötlet. Egyelőre Hollandiában, Kanadában és Új-Zélandon tárgyalnak az alapjövedelem kísérleti bevezetéséről.
A finnek szeptember 9-éig egyeztettek az alapjövedelemről, végül úgy döntöttek, hogy a következő év első napjától be is vezetik.
A kísérletben kétezer munkanélkülit választanak ki, akinek havonta 560 eurót fog adni az állam. Két év múlva fogják összevetni a kiválasztott csoport viselkedését a többi munkanélküliével, akik ugyan ugyanekkora összeget kapnak a munkaközvetítőből, de azzal a feltétellel, ha rendszeresen munka után kutatnak. További különbség az is, hogy a kiválasztott kétezres csoport munkába állás után is rendszeresen kapja ezt az összeget, a többiek viszont munkába állás után nem kapják.
Az alapjövedelem bevezetéséről már egyébként évtizedek óta vitáznak, hiszen egyes illetékesek szerint ezzel fel lehetne számolni a szegénységet.
Az alapjövedelem elgondolása mellett tör lándzsát több neoliberalista közgazdász is. Szerintük ezt a juttatást mindenkinek ki kéne osztani, aki nem keres eleget az önfenntartásra, akik pedig sokkal többet keresnek, azok ugyanannyi pénzt szolgáltatnának vissza az államnak.
Mások szerint az elgondolás a neoliberalizmus csapdája, és ezt jobbára a munkaadók használnák ki, vagyis lelkiismeret-furdalás nélkül mondhatnának fel mindenkinek. Ezzel elérnék azt, hogy a minimumon legyen a dolgozók száma, akik aztán már csak azért is dolgoznának, mert az alapjövedelem összege nem elég egy középosztálybeli élet fenntartására.
Svájcban egyébként 77 százalékban elutasították a kezdeményezést, az ötlet indítványozói azonban már csak amiatt is elégedettek voltak, hogy egy ilyen konzervatív országban egyáltalán komoly vita folyt erről. Talán azért is vetették el ezt az ötletet, mert 2500 svájci frank lett volna az alapjövedelem összege, amely magasnak számít.
