Magyarországon évente 8–12 millió liter pálinka készült 2010 és 2014 között adó- és járulékmentesen, ez volt a pálinkaforradalom aranykora. Az EU-nak szúrta a szemét, csak idő kérdése volt, mikor következik be a szigorítás. Megtörtént.
Csongrád megyében 2014 első öt hónapjában 298 ezer liter 50 fokos pálinka készült az akkor még adómentes bérfőzdékben, 2015 azonos időszakában – az állam által is láthatóan és adóztatottan – már csak 32 ezer. A szigorítás után újra divatba jött az illegális pálinkafőzés. A hivatalos főzdék nehezen állják a versenyt, hiszen amíg az illegális vállalkozások 800 forintért is kifőzik a gyümölcstermelő gazda cefréjét, ugyanez a szolgáltatás náluk majdnem a duplájába kerül. Azt mondani sem kell, hogy a feketézés mennyit ront a pálinka minőségén, az utóbbi években kialakult presztízsén. Az újbóli jövedéki adóztatást erősen megsínylették a legális vállalkozások. Az 50 fokos párlatra 835 forint a jövedéki adó és 132 a bérfőzés áfája – mindkettő megy az államnak. Egy liter pálinkáért 1450 forintot hagy a cefrés gazda a legális szeszfőzdében, tízből nyolc a tűzifát is hozza. Kiderül, a rezsi kifizetése után jó, ha 300 forint marad literenként a pálinkafőző üzemben.
Az idei évtől kezdve már Magyarországon is csak zárjeggyel lehet legálisan főzni. Egy adójegy 700 forint, és egy liter 42 százalékos alkoholtartalmú pálinka előállítására jogosít fel – az évi mennyiség nem lehet több 86 liternél. Az adójegy, illetve regisztráció nélkül pálinkát főzőket első alkalommal csak figyelmezteti az önkormányzat, további szabálysértés kell a visszatartó összegű bírsághoz.
Sokan csak bejönnek megkérdezni, mennyiért főzünk, azután nem látjuk őket többet – panaszolják a szeszfőzdék üzemeltetői. A gazda később valószínűleg a feketefőzőknél köt ki. A legális szeszfőzdéket fél tucat hatóság és hivatal figyeli árgus szemekkel, vízminta kell, legális cefreelhelyezés. Az illegálisok mindezt megússzák az egyenlőtlen versenyben, és adót sem fizetnek. A szakemberek szerint drasztikusabban kellene fellépni a zugfőzdékkel szemben.
– Ha azt túléltük, amikor az embargós délszláv válság idején kifelé a piros gázolaj ment a tartályokban, befelé meg a tiszta szesz, amiből temérdek pancsolt ital készült, akkor még nem szabad temetni a magyar pálinkát – mondja az egyik gazda. Szerinte sokkal nagyobb bevétele lenne a költségvetésnek, ha megfeleznék a szeszadót, beterelné a hivatalos főzőkbe a cefrét, nem érné meg annyira a feketézés.
A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács szakemberei semmit sem tudnak az otthoni pálinkafőzésről, a becslések két szélsőértéke 2 és 9 millió hektoliterfok. A legálisan vásárolt hivatalos pálinkafőző berendezések sincsenek nyilvántartva, 10–40 ezer lehet a számuk.
A megyében 1300 liter pálinkát foglalt le tavaly a NAV, hétszer vitte az engedély nélküli főzőberendezést is. Láthatatlanná tette a pálinkát a jövedéki adó, és ennek nem mondanak ellent a NAV adatai sem. – 2014-ben Csongrád megyében 29 ezer esetben regisztráltak bér-, illetve magánfőzést, tavaly 15 ezer bejelentés volt, az idén, az első félévben 2400 – nyilatkozta Némedi-Varga Éva, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr-alezredese. A pálinkafőzés szezonális, jellemzően gyengébb az első félévben, ami a mennyiségben is megmutatkozik. 2014-ben csaknem 1 millió liter, tavaly ennek a fele, az idén az első fél évben 70 ezer liter, 50 fokosra átszámított párlat készült magán- és bérfőzésben a megyében.
A NAV Csongrád megyében több mint 500 bejelentett magánfőző berendezésről tud, ám gazdáik közül csupán 130-an igényelték a 2016. január eleje óta kötelező, literenként 700 forintba kerülő párlatadójegyet. Ennél biztosan többen főztek otthon pálinkát.
Az idén három pálinkafőzőt foglalt le a NAV, mindannyiukat 20 ezer forintos jövedéki bírsággal sújtva. Ugyanennyi büntetést szabtak ki egy zugpálinka-értékesítőre. 2016-ra az ellenőrzések jelentős része az önkormányzati adóhatóság feladatkörébe került. A NAV-nál a magánfőzésre használt 100 liternél nagyobb űrtartalmú lepárlók jogsértő beszerzése, birtoklása maradt. Továbbra is a hivatal illetékes a pálinkafőzők gyártásának, értékesítésének engedélyeztetésében és a magánfőzésben készült pálinka feketén történő forgalmazásának megakadályozásában. Természetesen a pálinkát a vámhatóság továbbra is ellenőrzi, és ha az eredetét, a legális magánfőzést nem tudják igazolni, akkor az italt lefoglalják, és bírságolnak is.
