Tizennégy pontból álló tervet ismertetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Pozsonyban az európai uniós országok vezetőivel. Az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra annak érdekében, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet.
Bojko Boriszov bolgár-, Orbán Viktor magyar kormányfő és Jean-Claude Juncker, EB-elnök a családi fényképezkedésre készülődve beszélget (Beta/AP)
A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török–bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása, az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is.
Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben „rugalmas szolidaritást” szorgalmaznak az Unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe a tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik „a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” is, és hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”.
Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, amelyen a 28 európai uniós tagország közül 27-nek a vezetője vett részt – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után.
François Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az Unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében – több közbülső lépcsőt követően – jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei. A menetrend céljai között említette az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.
Biztonság mindenekelőtt. Kommandósok járőröznek a Dunán, az uniós képviselők találkozójának otthont adó Pozsonyi vár környékén (Beta/AP)
A pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját – mondta Orbán Viktor. A magyar kormányfő kiemelte: továbbra is a korábbi „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az Unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.
Ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek.
Miro Cerar szlovén kormányfő hangsúlyozta, „az EU-nak csak akkor van jövője, ha egységes marad, és a nézetkülönbségeket félretolva közösen képes választ keresni és adni a kihívásokra.” Különösen a külső határvédelem megerősítését tartja e közben fontosnak, amelyek nélkül Európa biztonsága nem szavatolható.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerint „Európának új vízióra és kézzelfogható reformtervre van szüksége, ez pedig egy olyan EU, amely a szociális biztonság és a gazdasági fejlődés zálogaként állhat. Ennek az Európának képesnek kell lennie a migrációs válsággal is emberségesen megküzdenie. Nem maradhat veszteg és inert, nem fejlődhet tovább úgy, hogy közben téves irányba halad.”
